LIBER Citizen Science Working Group Strategy seminar
UCL London, UK, 2023.02.08-09.
A LIBER (Ligue des Bibliothèques Européennes de Recherche – Európai Kutatókönyvtárak Szövetsége), több mint 420 nemzeti, egyetemi és egyéb könyvtárat tömörítő hálózat megkezdte új, 2023–2027 közötti stratégiai ciklusát. A LIBER egyik stratégiai prioritása, hogy a könyvtárakon keresztül és azok főszereplésével erősítse a civilek, a közösség szorosabb bevonódását és segítsenek az akadémiai intézményeknek újradefiniálni társadalmi szerepüket a tudás társadalmi beágyazottságának útján. Ennek érdekében a Közösségi Tudomány Munkacsoport (Citizen Science Working Group) az University College Library-ben (UK) tartotta stratégiaalkotó meetingjét. A munkacsoport tagjaként a Pécsi Tudományegyetemet és az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontot, és egyedüli magyar résztvevőként bizonyos értelemben Magyarországot képviseltük a munkacsoportban. Az 1826-ban, London szívében alapított UCL London vezető multidiszciplináris egyeteme, több mint 16 000 alkalmazottal és 50 000 hallgatóval több, mint 150 különböző országból. A 19. század elején London Európa legnagyobb városa, de szinte az egyetlen olyan főváros, ahol nem volt egyetem. Az első angol egyetemeken, az oxfordi és cambridge-i intézményeken kívül, az UCL-t progresszív és liberális reformerek csoportja alapította, akik közül néhányan Jeremy Bentham (1748-1832) filozófustól merítenek ihletet. A UCL az első egyetem volt Angliában, amely vallástól függetlenül fogadta a hallgatókat. Alapítása idejében erősen támadta a hagyományos intézményrendszer, az anglikán egyház és a konzervatív sajtó. Nem bentlakásos egyetemként az UCL megfizethetővé és a Beszámoló – Molnár Dávid – 2023.02.08-09. 2/3 társadalom sokkal szélesebb rétegei számára tette elérhetővé a felsőoktatást, mint annak idején más intézmények Angliában. A két napos (február 08-09.) rendezvényen 17 partner vett részt Németországból, Dániából, az Egyesült Királyságból, Szlovéniából, Hollandiából, Belgiumból, Svájcból, Franciaországból és Magyarországról. A munkacsoport négy központi irány köré szervezte feladatait a jövőre nézve. A fő irányok 1.) A munkacsoport közösségének fejlesztése; 2.) Közösségi tudomány edukációja, stakeholderek, vezetők, könyvtárak és partnerek irányába; 3.) Közösségi tudomány szerepvállalásának, támogatásának fejlesztése; 4.) Közösségi tudomány hatása a társadalomra és a kutatásokra. A fő irányok részletes kidolgozására és a konkrét feladatok leosztására a tavasz folyamán kerül majd sor. Annyi már látszik, hogy kifejezetten nagy hangsúly került egy szorosan együttműködő, ideálisan közös pályázatokat és projekteket is menedzselő csapatmunka kialakítására, illetve a felhalmozott tudás szétterítésére, a külső és belső partnerek és kollégák közötti tudásmegosztás és hiteles információátadás és a partnerek meggyőzésére. Itt kifejezetten nagy szerepünk lehet nekünk is, hiszen a közösségi tudomány gyakorlatainak megalapozását éppen ilyen nemzetközi kollaborációk, közös projektek útján, valamint tanulási lehetőségek kiaknázásán keresztül tudjuk elérni. A felhalmozott tudást és a gyakorlatok társadalmi és a kutatások eredményességére gyakorolt hatásait pedig hitelesen prezentálnunk kell a döntéshozók felé. Beszámoló – Molnár Dávid – 2023.02.08-09. 3/3 Összességében rendkívül eredményesnek értékelem a stratégiai workshopot, ahol már most körvonalazódtak olyan szerepkörök a számunkra melyekben, a későbbiekben további lehetőségeket leszünk képesek kihasználni. Továbbá, sikerült a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontot feltenni a LIBER szövetség térképére, ugyanis eddig a könyvtár nem volt aktív szereplője, alakítója a szövetség irányainak. A jövőben ez irány mentén elkezdhetjük kialakítani a könyvtár nemzetközi szerepkörét is. A workshop során tehát lehetősége nyílt a könyvtárnak, azaz rajta keresztül a Pécsi Tudományegyetemnek tovább bővíteni nemzetközi partnereinek, kontaktjainak a számát is
Erasmus + beszámoló a londoni Balassi Intézetben tett látogatásról
A dolgozói Erasmus + program keretén belül, 2019.10.14-18 között a londoni Balassi Intézet könyvtárában töltöttünk egy hetet. Az irodában dolgozók nagyon kedvesek voltak, érkezésünk után minden ott lévővel bemutatkoztunk egymásnak. Voltak, akik a hét folyamán később érkeztek, velük az addig elvégzett munkánkról is beszélgettünk a bemutatkozás után. A könyvtár kb. 5.000 darabos könyvállománnyal rendelkezik, amit nagyrészt a magyar-angol kultúrát ápoló, és támogató művek tesznek ki.
Az Intézet költözés előtt áll, úgyhogy rengeteg teendő akadt, mert a költözés előtt el kell készíteniük a teljes könyvtári állományellenőrzést is. Megbeszéltük a teendőket, és megnéztük az eddig készült dokumentumokat – amelyek évekkel ezelőtt készültek, és elvesztették mára aktualitásukat. Ezután kezdtük el a munkát és mi is ebben a munkafolyamatban vettünk részt. A Balassi Intézet teljes könyvtári hálózata számára rendelkezésre áll a SZIKLA nevű könyvtári program, de az állományellenőrzéshez sajnos nem tudtuk használni. Ezért egy teljes leltárlistát kellett összeállítani, így egyesével vittük fel a könyvek főbb adatait egy Ecxel táblázatba. Az ott tartózkodásunk során közel ezer kötettel végeztünk, ezzel is segítve a fogadó intézet munkáját. Ezek után az ott szakmai gyakorlatot teljesítő gyakornokoknak kell befejezniük a könyvek leltárjegyzékbe vételét. A leltár elkészítése miatt az irodavezető hölgy igyekezett kapcsolatba lépni a konzulátuson dolgozó leltárfelelőssel, mivel évekkel ezelőtt a könyvek egy részéről készült leltárjegyzék, és ezt próbálta elkérni számukra, hogy megkönnyítse a munkánkat. A korábbi leltárjegyzék elkészülte után kapott vagy vásárolt könyvekről nem készült jegyzék, így első sorban ezeket lett volna szükséges jegyezni. A korábbi leltárjegyzék viszont nem került elő, így a londoni Balassi Intézetnek végső soron egy teljesen új leltárra volt szüksége.
Szakmailag azért volt hasznos, mert a dokumentumok között számos olyat is találtunk, amelyre véleményünk szerint nálunk is nagy szükség lenne. A megnövekedett külföldi olvasók száma, egyre inkább indokolja az angol nyelvű dokumentumokat. Sok külföldi olvasónk akár évekig is itt él Magyarországon és közülük sokan keresnek angol nyelvű, Magyarországról (történelméről, látnivalóiról, érdekességeiről) szóló könyveket. Ezeket a dokumentumokat beszerzésre fogjuk javasolni:
Emellett szakmailag azt is érdekesnek és hasznosnak találtuk, hogy több magyar nyelvű könyvet is leltünk, amik hasznosak lehetnek a mi könyvtárunkban is, viszont még nincsenek meg. A szakmai gyakorlat mellett a fogadó intézet dolgozói sok jó tanáccsal láttak el minket London felfedezésével kapcsolatban. Szabadidőnkben ellátogattunk a British Library-be, ahonnan szintén (szakmai szemmel) rengeteg hasznos dolgot tapasztaltunk. A szakmai tapasztalaton kívül a nyelvi kompetenciáinkat is sikerült fejlesztenünk. Mindenkit csak bátorítani tudunk, hogy merjen belevágni az Erasmus+ adta lehetőségekbe. Egy nagyon sikeres hetet tudhatunk magunk mögött, ezúton is köszönet érte.
Staff Erasmus+ beszámoló – Glasgow University
2017. július 10-14.
2017-ben az Staff Erasmus+ pályázat keretében alkalmam volt Glasgowba látogatni. Egészen pontosan a Glasgow University Library Stirling Maxwell Collection részlegébe nyertem részletesebb bepillantást. Az említett intézmény már 2001-óta Európa és a világ egyik leggazdagabb és legprofibban feldolgozott emblémás gyűjteményével rendelkezik. Utazásom során ennek a projektnek a háttértevékenységébe és felépítésébe volt lehetőségem belepillantani. Az ok, amiért ez prioritást élvezett az utazásban, az a PTE EK TK Történeti Gyűjtemények és a Digitalizációs Osztály közös gondozásában születendő – már korábban beharangozott – régi könyves metszetadatbázis, az Illustrationes munkacímet viselő projekt létrehozásához szükséges tapasztalatok és tanácsok megvitatása volt.
Nem csak személyes beszélgetésekre, hanem egy kis kutatómunkára is alkalmam nyílt a könyvtár osztályain és a Speciális Gyűjteményében. Rendkívül rugalmas volt a könyvtáros és az adminisztratív személyzet, bár keveset tudtam találkozni velük. Ugyanis minden rendkívül automatizált, gépesített volt a könyvárban. Rengeteg számítógép és katalógus állt rendelkezésére a kutatóknak, diákoknak, olvasószolgálat egyáltalán nem működött az emeleteken. Az olvasok szabadon jártak a tizenkét emeletes épületben, maguk kölcsönözték és rendezték könyvtáros ügyeiket. Ha segítségre volt szükségük, egy „Kérdezze a könyvtárost” típusú telefonálást vagy levelezést kellett megejteniük – bár nem tudom, hogy ez a rendszer él e szorgalmi időszakban is.
A Speciális Gyűjteményükre is hasonló szabályok vonatkoztak. A gyűjtemény raktári részébe nem mehettem be, azonban a PTE Történeti Gyűjtemények Osztályához hasonló módszerrel, kikérőkkel juthattam hozzá könyvekhez. Belépéskor fel kellett jegyeznem mikor érkeztem meg, majd távozásnál ugyanígy jelezni az eltöltött órák számát. Ezt akkor egy érdekes statisztikai adaléknak találtam. A könyvtári kikérőket is az olvasók kezelték, a könyvtárosok nem voltak előzékenyek, nem is volt rá szükség. Több számítógép is elérhető volt a teremben, tehát tudott az ember helyben is tájékozódni a katalógusokban. Igen előrehaladott a könyvtáruk régi és új könyves állományának is a digitalizációja. Ezt azért is emelném ki külön, mert a régi könyvek közül megjegyezték, hogy csak a speciális helyzetem miatt hozzák fel nekem a kért könyveket, egyébként nem adják ki a már korábban digitalizált példányokat az olvasóknak! A teremben csak ceruzát lehetett használni, tollat nem engedélyeztek, figyelmeztettek is rá. A nehezebb, rosszabb állapotú könyveket párnákon, olvasópultokon bocsátották rendelkezésemre.
Külön programokon nem vettem részt, helyette az előzetesen megbeszélt kutatókkal és illetékesekkel találkoztam, akikkel meg tudtuk beszélni a szakmai továbbfejlődés lehetőségeit. Mint korában írtam a látogatásomnak a célja elsősorban egy jól működő képes, metszet adatbázis hátterének felépítése és működési elvének a megismerése volt. Ennek kapcsán találkoztam a digitalizációs munkák ottani vezetőjével, valamint két professzorral, akik részt vettek az adatbázis gerincét felépítő elv kidolgozásában. Az ott tapasztalt elvek mentén tudtam hazaérkezve összeállítani egy olyan tervezetet, amiből az itthoni munkálatok is ki tudnak indulni.
Néhány további technikai információ azok számára, akik a beszámoló alapján fontolóra vennék a kiutazást. Maga az egyetem és a pályázat nem biztosított szállást, ezt az embernek magának kell megoldania, de egy kis kutatással elég könnyen lehet jó árban is hosteleket találni. A közlekedés nem volt drága Glasgowban, szinte ugyanannyiba kerül egy menetjegy, mint itthon, Pécsett – a metró is. Szinte minden múzeum és galéria ingyenes és szabadon látogatható, tehát érdemes jól átgondolni mit, mikor akar meglátogatni az ember.