Személyzeti munkatársak beszámolói az Ausztriában töltött Erasmus+ ösztöndíjas könyvtárlátogatásról

Collegium Pazmanianum

 

Az Erasmus + program keretében 2018.03.05-2018.03.09-ig a bécsi Collegium Pazmanianum könyvtárában tölthettem el öt napot. A program célja a kölcsönös tapasztalatcsere, és a befogadó könyvtár megismerése volt. A Collegium Pazmanianum egy bécsi magyar katolikus intézmény, melynek alapvető célja a katolikus eszmék megőrzése, gyakorlása, megismertetése a külföldön élő magyarokkal és a helyi lakosokkal egyaránt. Maga az épület Bécsben a Boltzmanngasse-n található. Az épület négy emeletes, több, mint 50 (kiadó) szobája, díszterme és kápolnája van.  A negyedik emeleten helyezkedik el a könyvtár. A könyvtár állománya kb. 15000-16000 kötetre tehető, gyűjtőköre elsősorban az egyházi témájú irodalom, szakirodalom gyűjtése, megőrzése.  A könyvtár 3 teremből és egy hosszú folyosóból áll. Az A teremben (SAAL-A ) 0-5144-ig szerepelnek a könyvek, ez egy állandó állomány, ezt nem apasztják, nem gyarapítják. Kutatni, dolgozni lehet benne, de csak felügyelet mellett. A B terem (SAAL-B) állománya változó, itt apasztanak, és gyarapítanak egyaránt. Az itt megszálló vendégek igényeihez igazodva, több szépirodalmat, szórakoztató irodalmat is beszerzett a könyvtár, itt sűrűn cserélődik az állomány egy része, hosszú távon nem tartanak meg olyan művet, ami nem illeszkedik feltétlenül a könyvtár gyűjtőkörébe. A harmadik terem ( SAAL-C ) egy kézikönyvtári rész, ami a könyvtáros munkáját hivatott szolgálni. A tájékoztatási, feldolgozási munkához elengedhetetlen művek találhatóak többségében itt. Ez a terem a tulajdonképpeni munkaszoba, itt dolgozzák fel a könyveket, ide futnak be az új könyvek. Mint minden könyvtár, úgy a Collegium Pazmanianum is a helyszűkével küzd. Plafonig érnek a tömött polcok, egyre kevesebb a hely, úgyhogy a C teremben kialakítottak egy részt, ahova az új könyveket (ajándék, hagyaték, beszerzés) polcra tudják tenni, és innen kerülnek a helyükre, vagy ha nem illeszkedik az állományba, akkor tovább egy másik bécsi könyvtárba. A folyosón helyezték el a folyóiratokat, illetve itt is volt egy polcrész a feldolgozásra váró könyveknek. A könyvtárba bejutni olvasóként nem könnyű, külön kérvényezni kell, ha valaki a könyvtár állományában szeretne kutatni. A Pazmanianum, mivel külföldi magyar intézet, így igazgatóságilag az Esztergomi egyházmegye fennhatósága alá tartoznak. Náluk kell kérvényezni, ha valaki a könyvtárat használni szeretné, az általuk kiadott igazolással lehet könyvtári kutatómunkát végezni. A Collegium Pazmanianumban hosszabb távon megszálló vendégek a könyvtáros segítségével választhatnak és vihetnek el szobáikba könyveket, kölcsönözni csak a B teremből lehet. Az ott tartózkodásom alatt is voltak kutatók, akik dolgoztak a könyvtárban, az ő munkájukat igyekeztünk segíteni. Főként egyházi, egyháztörténeti témában történtek a kutatások. A könyvtár a kezdetekben a LIMAN nevű könyvtári rendszert használta, ám ez időközben annyira költséges lett, hogy váltottak a HUNTÉKA nevű programra. Jelenleg is ebben történik a könyvek feldolgozása, mi is ebben a programban dolgoztunk. A könyvtárosi feladatok közé tartozik a retrospektív feldolgozás, mi is feldolgoztunk érdekességképpen egy gótbetűs kiadványt, számomra érdekes volt, olvasószolgálatos könyvtárosként nem találkozok a mindennapi munkám során ilyen feladatokkal. Amikor nem kértek a kutatók segítséget, akkor haladtunk a mindennapi munkával, válogattuk és feldolgoztuk a könyveket. Két olvasó is nagyon hasonló témakörben (egyházi zenetörténet) kutattak, nekik kellett a legtöbbet segíteni, kerestünk a katalógusban, (majd a polcon) témában passzoló szakirodalmat, lexikonokat böngésztünk, hogy a munkájukat segíteni tudjuk. Az alatt az egy hét alatt, ameddig Bécsben tartózkodtam, volt szerencsém elmenni egy másik könyvtárba is. A Belveder könyvtára közel 120.000 dokumentumot foglal magába ( könyvek, folyóiratok, kiállítási katalógusok, stb. A könyvtár OPAC-ot használ, közel 90.000 tétel szerepel benne. A könyvtár célja, hogy az osztrák művészeti élettel kapcsolatos irodalmat lehető legalaposabban összegyűjtse, és ezt elérhetővé tegyék a felhasználók számára.  A könyvtár folyamatosan digitalizálja a dokumentumait, és teszi elérhetővé a felhasználók számára. A scannelésre egy külsős céget bíztak meg, az Iron Mountain nevű cég végzi ezt a feladatot. A Belveder könyvtárosa elmondta, hogy nagyjából, éves szinten 10.000 Euro a scannelésre szánt költségvetésük. A digitalizálásra a Goobi által kivitelezett Intranda Viewer-t használják. Az itthoni munkámban én digitalizálással nem foglalkozok, így összehasonlítási alapom sem nagyon van, de tény, hogy amit a könyvtáros a Belvederben megmutatott, az a program viszonylag egyszerűnek, és felhasználóbarátnak tűnt. A szövegfelismerés nagyon jól működött, a digitalizált anyag, fulltextben kereshető volt. A Belveder is küzd a helyhiánnyal, kinőtték a helyet, annak ellenére is, hogy egy viszonylag nagy tömörraktári résszel rendelkeznek. A Belvederben megforduló kiállítási tárgyakról, művészekről külön mappát vezetnek, és a róluk megjelenő cikkeket, kiadványokat, hivatkozásokat gyűjtik, nagyban megkönnyítve az idelátogató kutatók munkáját. Nagyon érdekes és hasznos volt a Bécsben töltött szakmai tapasztalatcsere, ajánlom az Erasmus + programot mindenkinek és ezúton is köszönöm a lehetőséget.

 

 

Erasmus Collegium Hungaricum Wien

 

2016. október első hetében öt napot töltöttem Bécsben, dolgozói Erasmus programon, a Collegium Hungaricum Wien vendégeként.

A könyvtár közel 20.000 kötetes állománnyal rendelkezik. Az első napon megismerkedtem az intézménnyel, a dolgozókkal és magával a könyvtárral. A Collegium Hungaricum egy bécsi magyar kulturális intézet, látogatói között osztrák és magyar származásúak egyaránt vannak. Az intézmény kulturális jellegéből adódóan a helyi főkönyvtárosnak, Mártának nem csak kimondott könyvtárosi teendői vannak. Éppen akkor volt Fehér László festőművész időszaki kiállítása Bécsben. A kiállítás körüli feladatokat is mi láttuk el, vendégeket fogadtunk, kísértük őket, bemutattuk a kiállítást.

Ottlétem első napján a könyvtáros bemutatta az általuk használt könyvtári rendszert (SZIKLA program), az állományt, és elmondta a könyvtár fontosabb jellemzőit. A könyvtár állománya vegyesen tevődik össze magyar és német nyelvű dokumentumokból. Az olvasók köre szintén változatos, mind a korosztályokat, mind a nemzeteket figyelembe véve. Nagyobb forgalom a programok/foglalkozások előtt, illetve után jellemző.

A könyvtár pénzügyi része rendkívül áttekinthető: beiratkozási díj nincs, késedelmi díj nincs, egyedül a DVD kölcsönzésre kell fizetni lemezenként 1 Euro-t.  Ez is csak azt a célt szolgálja, hogy minél több új DVD-t tudjon beszerezni a könyvtár. A könyvtáros elmondta, hogy az állomány jelentős részét ajándékok, hagyatékok alkotják. Napi szinten érkeznek felajánlások nagyon nagy mennyiségben Az ajándékkönyvek mellett természetesen jelentős a könyvtár által megvásárolt irodalom mennyisége is, törekednek a legfrissebben megjelent dokumentumok beszerzésére. (. A helyhiány itt is problémát okoz, mivel a raktár is teljesen megtelt).

Az érkező dokumentumokat feldolgoztuk, rögzítettük a könyvtári rendszerben, és felszereltük a könyvtári azonosításra alkalmas jelekkel (jelzet, pecsét). Napi szintű feladat volt az olvasók kiszolgálása, tájékoztatása, a könyvek kiadása-visszavétele, állományba való visszasorolása.

Hétfőn este a filmklub keretein belül egy 1956-ról szóló filmet vetítettek, itt is segítettünk az előkészületekben (terem berendezése; szendvicsek készítése; vendégek fogadása).

Márta a Collegium Pazmanianum könyvtárában is dolgozik, így csütörtökön este Zsuffa Tünde írónő könyvbemutatóján vettünk részt, szintén az ’56-os események kapcsán. Rendkívül jó és hasznos tapasztalatokat szereztem az egy hét alatt. Úgy gondolom, Mártával kölcsönösen segítettük egymást, jó volt tapasztalatot cserélni, illetve megismerni más könyvtár lehetőségeit, munkamódszerét, más könyvtáros nézőpontját. Ezúton is szeretném megköszönni a lehetőséget.