European Academy of Innovation – Skills for the Future,Temesvár, Románia
2022.08.08. - 2022.08.12.
Kitűnő kollégák, vibráló város, tartalmas tréning Temesváron. Az Erasmus+ személyzeti képzési programnak köszönhetően lehetőségem nyílt részt venni a European Academy of Innovation szervezésében megvalósuló 5 napos képzésen Temesváron. A Skills for the Future elnevezésű program olyan soft skillek köré épült, amelyekre a munkaerőpiacon is egyre értékesebb készségként tekintenek, felismerve a szakmai tudás mellet az érzelmi intelligenciában, kreativitásban, design thinking szemléletű problémamegoldásban rejlő potenciált. Az órákon mindezen elméletek bemutatását követően a gyakorlatban, valós, saját intézményünkből hozott szituációkon keresztül próbáltuk ki az adott módszereket –komolyan véve a feladatot, mégis meglehetősen jó hangulatban. Érintettük a kognitív torzítás (cognitive bias) veszélyeit, az érvelési hibákról (logical fallacies) is szó esett, ahol az elmélet mai politikai beszédeket hallgatva vált valósággá. A tárgyalástechnika rejtelmeit pedig Drakula gróf köré font csapatmunka során tapasztalhattuk meg.
Az említett témákról persze egy egész szemeszternyi anyagot is lehetne oktatni, gondolatébresztőnek és egy-egy általunk is alkalmazható technika elsajátításához viszont kitűnő volt ez a pár nap. Mégis számomra az kapcsolatteremtés adta a legnagyobb hozzáadott értéket. Európa szinte minden szegletéből érkeztek résztvevők, és már második nap csapatként működtünk együtt nemcsak az előadások, hanem a szabad programok alatt is. A kapcsolatépítésre a szervezők is nagy hangsúlyt tettek, hiszen már a program indulása előtt létrehoztak egy online csoportot, ahol akár az utazások tekintetében is egyeztethettünk.
Kinyílt számomra a világ, más gondolkodású, más háttérrel rendelkező, mégis hasonló akadályokkal, kihívásokkal küzdő embereket ismerhettem meg, és nagyon hasznos volt egymás megoldásait, próbálkozásait elemezni az adott kérdésben.
A szakmai tartalom mellett Magyarországról érkezett résztvevőként ki kell emelnem az egynapos városnéző programot is, ahol az idegenvezetőnk felkészültségének köszönhetően a román mellett sok-sok magyar vonatkozású információval is gazdagodtunk – miközben észrevétlenül 17 342 lépést tettünk meg. Az elégetett kalóriákat egy tradicionális román vacsora alkalmával pótoltuk.
Az Erasmus+ staff week mély és nagyon értékes élményt nyújtott számomra. Úgy érzem, hogy a résztvevőknek köszönhetően (angol, cseh, lengyel, litván, luxemburgi, német, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, török) nem kellett bejárnom Európát, így is találkozhattam Európával Temesváron.
Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad, Románia
A látogatásom célja azoknak a szolgáltatásoknak, oktatásszervezési folyamatoknak a megismerése, melyek hozzájárulnak a hallgatók szakmai identitásának kialakításához, a különböző tudásszinttel rendelkező hallgatók felkészítéséhez, a lemaradók felzárkóztatásához, az esélyegyenlőség megteremtéséhez. A lemorzsolódás csökkentésére tett intézkedések, programok, irányelvek megismerése és feltérképezése. A beiskolázás során alkalmazott módszerek, a célcsoport felé eljuttatott üzenetek, kommunikációs csatornák használatának hatékonysága.
A partner:
A Partiumi Keresztény Egyetem speciális oktatási környezetben működő felsőoktatási intézmény, célkitűzése, hogy a Romániában élő magyar nemzeti közösség számára biztosítsa az esélyegyenlőséget az oktatás területén. A beiskolázási célcsoportja ennél fogva korlátozott. A romániai magyar nyelvű oktatási programmal rendelkező középiskolák és a határon túli (magyarországi) középiskolák, amelyek közlekedés és vonzáskörzet szempontjából még szóba jöhetnek. A már beiskolázott hallgatók körében pedig kiemelt intézményi érdek a hallgatók megtartása. Az egyetemnek összesen 850 hallgatója van, akik két közel egyforma létszámú karon folytatják tanulmányaikat. A Gazdasági és Társadalomtudományi kar nagyobb létszámú (430 hallgató), a Bölcsészettudományi és Művészeti Kar kicsit alacsonyabb létszámmal (380 hallgató) működik. A hallgatók megtartására alkalmazott eszközök ennél fogva speciálisak, melyek jó gyakorlatként szolgálhatnak a PTE alkalmazott gyakorlatainak frissítésére.
A tanulmányút:
A látogatás főbb kérdésfelvetései - a közösségépítés, mint szakmai identitás fejlesztés gyakorlatai hogyan valósulnak meg az intézményben, illetve milyen módszereket alkalmaz az intézmény a hallgatói előrehaladás nyomon követésére - a helyszínen átalakultak, sokkal inkább azokra a releváns intézményi gyakorlatokra fókuszált a vizsgálódásom, melyek a beiskolázás és a hallgatók felé irányuló szolgáltatások jelentenek. A kis létszámú intézményben nem vállnak külön specifikus feladatkörökre a hallgatókkal való kapcsolattartás egyes elemei, így egészen máshogy alakul a kapcsolat az ügyintéző – hallgató – oktató viszonyrendszerben, mint a nagy hallgatói létszámú PTE-n. A jól működő gyakorlatok mégis adnak szakmai ötleteket a vizsgált területeken.
A beiskolázás szinte kizárólag a személyes kapcsolatfelvételen alapszik. A beiskolázási marketinggel foglalkozó kolléga a hallgatók egy csoportjával minden olyan a beiskolázási körzetbe tartozó romániai és határon túli középiskolába ellátogat, ahol magyar nyelvű oktatás folyik. Osztályonként tartanak beiskolázási tájékoztatót és hívják meg a tanárokat a diákokkal együtt az intézmény tavaszi nyílt napjára. A felvételi rendszere Romániában egészen máshogy működik, mint Magyarországon, az érettségiző diákok akkor adják be a felsőoktatási intézménybe a jelentkezésüket, amikor már ismerik az érettségi eredményüket. Júliusban lezajlanak az érettségik és augusztusban kezdődik a felvételi időszak a felsőoktatási intézménybe. A felvételi nem központosított, a felvételiző a célzott intézménybe jelentkezik. Többek között ezért fontos annyira a beiskolázási folyamatban a személyes kapcsolatfelvétel. A személyes kapcsolatfelvétel lehetővé teszi a tehetséges diákok közvetlen megszólítását, illetve biztosítja a beiskolázás közvetlenségét.
A hallgatói ügyintézést a felvételitől a beiratkozáson át a tanulmányi ügyekig ugyanaz az ügyintéző intézi, minden hallgatóval személyes kapcsolata van, az előrehaladás elakadása esetén is tudja segíteni a hallgatót. Ez az ügyintézési mód az intézmény sajátosságaiból, alacsony hallgatói létszámából fakad, mégis érdekes jógyakorlat, ami átgondolásra érdemes. Az egykapus ügyfélszolgálat lehetővé teszi, hogy a hallgató minden ügyével egy ügyintézőhöz fordulhasson, így bármilyen elakadása van azt a vele kapcsolatban álló ügyintéző rendszerbe foglalva látja és képes segíteni. A munkám során számos esetben azt tapasztalom, hogy a hallgatók a rájuk zúduló rengeteg információval nem tudnak mit kezdeni, sokszor nem tudnak döntést hozni, hogy az adott ügyben kihez forduljanak. Az egykapus ügyintézés a hallgató számára leegyszerűsíti az ügyintézés folyamatát. Az egykapus ügyintézés hatékony és lehetővé teszi a személyes kapcsolat kialakítását hallgató és ügyintéző között, ezzel növeli a hallgató intézményhez kötődését.
Ezt a kötődést erősítik azok a közösségépítő kezdeményezések, amelyek személyesebbé teszik az intézményi jelenlétet. Az épületek közösségi térré alakított folyosói, az otthonos használatot biztosító apró szolgáltatások, mint például a zárható szekrények, a tanulmányokhoz kapcsolódó kutatókról, alkotókról elnevezett tantermek, a hallgatói alkotásokból a folyosókon kialakított kiállítások mind-mind a hallgatók intézményhez kötődő identitását erősítik.
A lemorzsolódás csökkentését az intézmény oktatói mentorálással támogatja. A mentor szerepet vállaló oktatók évente megpályázhatják a mentori pozíciót, melynek ellátása az oktatói javadalmazásban is megjelenik. Így hosszú távon elválik a kutató és mentor oktatói szerep, választási lehetőséget adva az oktató számára. E mellet az intézmény számol egy lemorzsolódási átlaggal, az intézményi szabályok lehetővé teszik, hogy a lemorzsolódási átlaggal számolva több hallgatót vegyen fel az egyetem, így engedik a lemorzsolódást, mert a tanulmányaikat annyian fejezik be, ahány hallgató, még rentábilis az intézmény fenntartását nézve.
Összegezve:
Összességében az intézménylátogatás hasznos tapasztalatokat hozott, amelyek más megvilágításba helyezik a saját munkám. A legfőbb tanulság, hogy a személyesség és a hallgatói életpálya folyamatos nyomon követése az egyik legfontosabb feladat a lemorzsolódás csökkentése szempontjából, abban az adminisztratív szerepkörben, amelyben dolgozom.
Babes - Boyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia
2024.04.22. - 2024.04.26.
A kolozsvári Babes – Boyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti felsőoktatási intézmény kiválasztásánál a legfontosabb szempontot a partneregyetemről vendégként náluk járt dékáni asszisztens látogatása adta, még 2023 októberében. A kolléganő itt tartózkodása alatt kedvet kaptam, hogy az Ő intézményüket is megismerjem, és lássam milyen módszerekkel végzik hasonló munkakörben az adminisztratív folyamatokat. Tavaly nyáron is volt alkalmam részt venni Erasmus programban, Portóban, amit nagyon élveztem és sokat tanultam. Éppen ezért kíváncsi voltam, hogy egy másik társ-intézményünkben, közel hozzánk, szomszédos országunkban milyenek a mindennapos teendők, hogyan szervezik és kezelik a vezető beosztású egyetemi dolgozók hivatali életét. Mivel az általam választott intézmény, a Babes- Boyai Tudományegyetem olyan kara, ahol magyar nyelvű képzés is folyik, így most az angol nyelv használatára csak részben volt szükségem.
Öt napot (2024. április 22-26.) töltöttem a Babes- Boyai Egyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karán Kolozsváron, ahol a nemzetközi kapcsolatokért felelős Erasmus koordinátor- könyvtáros, illetve a Kar vezetőinek titkárnője segített eligazodni az intézményben. Sallai Tímea a Kar mindennapjaiba, a dékán asszony által kért titkári teendőkbe engedett betekintést szakszerű útmutatásaival és -a hatalmas épületben - idegenvezetésével, Kovács Noémi könyvtáros és nemzetközi koordinátor, a nemzetközi iroda és a könyvtár működését mutatta meg,
A történelmi épületbe belépve kicsit megijedtem, amikor a portás először nem tudta, hogy kiket keresek, és hogy hová irányítson, mert hogy a Business (Üzletkötő Kar) is az épületben található – sőt a nagyobb területeket Ők birtokolják - de aztán kicsit bolyongva az épületben, megtaláltam a kart és az intézetet.
Mivel, hogy nálunk a Művészeti Karon is van Zeneművészeti Intézet, amely ezáltal jobban kapcsolódik a partnerünkhöz, kíváncsi voltam, hogyan és milyen alapképzésben tanulhatnak itt a hallgatók. Két alapképzést választhatnak, valláspedagógiai, illetve, zeneművészet szakirányt. Mindkettőben a tanulmányok tovább folytathatók, mester majd doktori képzésben. A kar oktatásának sokszínűségét mutatja, hogy közel 7 különböző képzésben (Valláspedagógia BA, Pásztori pszichológia MA, Egyháztörténet- valláspedagógia MA, Iskolai, társadalmi, interkonfesszionális meditáció MA, valamint Zeneművészet BA, Zeneművészet a kortárs térben MA, Doktori képzésben) találhatják meg a hallgatók a számukra legmegfelelőbbet. A Zeneművészet Tanszék lehetőséget nyújt mindazoknak, akik Erdélyben, Kolozsváron szeretnék folytatni egyetemi szintű zenei tanulmányaikat, és ehhez magyar nyelven kínál lehetőséget.
Az akadémiai szintű infrastruktúrájukhoz tartozik a 4000 kötetet számláló zenei könyvtáruk (kották, szakirodalom, jegyzetek), audíciós termük, informatika laboruk, gyakorlótermeik, korszerű és modern zenei felszerelésük, valamint jó minőségű hangszereink.
Mónika és Noémi által betekintést kaphattam a zenei tanszékhez tartozó infrastruktúrába, bekísértek a több kiválóan felszerelt stúdióba, gyakorlóterembe (ahol már interaktív táblák segítségével oktatnak), és zenei óralátogatáson is részt vehettem, ahol nagyon kedvesen fogadtak.
A zenei koncertekhez, vizsgákhoz, valamint a szakdolgozatok megírásához jelent kitűnő segítséget az intézmény falain belül működő könyvtár is két teremben, amelyek nemrégen érték el mostani formájukat.
A Dékáni Titkárnő megmutatta intézményükben a hallgatók részére létesített „informatikai” közösségi szobát, ahol a diákok óráik közötti idejüket tölthetik.
Illetve a nagy előadások, különböző zenei koncertek és tehetségkutatók előadó termét is megcsodáltam. Ebben a teremben tartják többek között a Sokadalom – Zenei tehetségkutató eseményüket, melyet minden évben megszervezenek a 9-12 osztályos, magyarul beszélő diákoknak, és azok nyertesei a kapott oklevéllel kiválthatják a Zeneművészeti szakra történő nyári felvételi gyakorlati próbáját.
Természetesen szót ejtettünk saját munkakörömhöz kapcsolódó feladatok ottani sajátosságairól is, amelynek során kiderült számomra, hogy a Kar nincsen olyan központosított irat feldolgozási és irattározási szinten, mint a PTE: itt is hiányzik az egységes kimenő és beérkező irat rendszerezési és tárolási, valamint keresési rendszer, amely nálunk már adott. Csak úgy, mint más egyetemi látogatásom kapcsán, itt is a dolgozók saját hatáskörben döntenek egy-egy levél vagy küldemény archiválásáról vagy törléséről/megsemmisítéséről, sőt saját maguk kézbesítik bizonyos időközönként a leveleket a központba. A centralizáltság hiánya nehézkessé teszi a dokumentumokban történő keresést és kutathatóságot is. Sallai Tímea, aki a dékáni teendők mellett tanulmányi ügyintézői teendőket is ellát, vázolta az egyetemi év felépítését, hogy náluk hogyan zajlanak a diplomaosztók, illetve, hogy elég lassú a diploma kiadásnak a folyamata. Timivel megvitattuk azt is, hogy mint a Kar vezetőinek asszisztense napi szinten az enyémhez hasonló feladatokkal és adminisztratív teendőkkel szervezi feletteseinek hivatali mindennapjait: regisztrálja és alakítja a vezetői találkozóit, fogadja a vendégeket, a hivatalos levelezést bonyolítja, továbbítja a hallgatói, dolgozói és külsős megkereséseket a vezetők felé. Sajnos Dr. Lukács Olga Dékán Asszonnyal nem tudtam találkozni, mert éppen a Han- Hun Teológiai fórumon tartózkodott Dél – Koreában, de bekukkanthattam az irodájába.
Lehetőségem adódott Kolozsvár város kulturális értékeinek, szellemi örökségének is a megtekintésére és nagyon meglepődtem, mert a város sokkal fejlettebb, mint amire számítottam és történelmileg is csodás helyeket fedezhettem fel.
Összegzésként: Mivel egy nagy egyetem kis karán tettem látogatást, nagyon családias és a hallgatókat maximálisan támogató közösség életét láthattam. Kiemelném, hogy az Erasmus + program fantasztikus lehetőség mindkét egyetem számára, hogy kölcsönösen segítsük egymást, felmérjük és összehasonlítsuk a saját lehetőségeinket és szakmai körülményeinket külföldi partner intézményünk sajátjaival.
