Beszámoló a Karlstad-i Egyetemen töltött Staff Week-ről
Mobilitás időtartama: 2018. június 4-8.
Mobilitás helyszíne/ Fogadó intézmény: Karlstad University
Célország, város: Karlstad, Svédország
Amikor az Erasmus+ személyzeti mobilitás pályázat mondatot megláttam a beérkezett egyetemi e-mail fiókom „tárgyában”, azonnal megnyitottam azt, és izgatottan olvasni kezdtem, hogy miről tájékoztat az elektronikus levél. Ekkor vált világossá számomra, hogy nem csak hallgatóként élvezhetjük és profitálhatunk az Erasmus program adta lehetőségekből. Hallgatóként, több alkalommal is pályáztam és részt vettem a programban külföldön ösztöndíjasként, mert úgy véltem és ma is úgy gondolom, hogy minden szempontból (önismereti, tanulmányi, szakmai) hasznos a külföldön szerzett tapasztalat, interakció. Ez okból kiemelten örültem a levélben olvasottaknak, mert terveztem a külföldön szerzett szakmai tapasztalatokat beépíteni a munkámba. Sokrétű, szervezett és támogatott programtervek, ösztöndíjak, adminisztratív dolgozók számára. A bőség zavarában, hirtelen azt sem tudtam, hogy merre és mire pályázzak, majd megnyugodván, egyre élesebbé vált előttem a kép, a „bakancslistámon” már évek óta szerepelt Svédország (észak Velencéje, tavak, erdők, környezettudatosság, egyenlőség, empátia, világszerte elismert oktatási rendszer működése), amely ott volt a megpályázható úti célok közt. Svédországba többnyire Staff Week-ek voltak meghirdetve. Aggódtam, hogy nem pályázhatok Svédországba, mert nem voltam abban biztos, hogy van-e svéd partneregyetemünk. Megtudtam, hogy a Staff Week az, egy, a fogadóintézmény által szervezett ötnapos programot jelent, job shadowing-al (dolgozói tapasztalatcsere) és nem feltétel, hogy partnerintézményhez adjuk be a pályázatot. Az előbbi információ tudatában, Stockholmtól nyugati irányba 350 km-re található 90.000 fős Karlstad-ot választottam, amely Värmland megyében található, Európa harmadik legnagyobb tava mellett.
A Karlstad-i egyetem honlapján tájékozódtam, hogy Business Iskolát működtetnek és a Művészeti Karon filmszakkal is megismerkedhetünk. A Média- és Alkalmazott Művészeti Intézet menedzsereként úgy terveztem, hogy e szakok működését szeretném megismerni és betekinteni a mindennapi tevékenységekbe, illetve a svéd oktatási rendszer, legfőképpen a felsőoktatási szisztéma megismerése is vonzott.
A pályázat megírása során értesültem, hogy a megpályáztatott Staff Week-re összesen 20 szabad hely áll rendelkezésre az egész Erasmus+ programon belül, ennek tükrében igyekeztem minél részletesebben megismertetni intézetünket, karunkat, egyetemünket, városunkat, mely írás győztesnek bizonyult, hiszen a fogadóintézmény örömmel értesített arról, hogy részt vehetek a dolgozói héten, illetve mellékelte a részletes heti programtervet és javasoltak egy szálláshelyet. Két hónappal az utazás előtt, online felmértem az utazás- és szállásköltségeket. A korai informálódásomnak köszönhetően, retúr fapados repülőjáratra sikerült viszonylag olcsó jegyet vásárolnom, szállást nem a fogadóintézmény által ajánlott helyen foglaltam, mert túllépte volna az utazási büdzsémet.
Az öt napos program első napján, elsőként Candida Skinerrel (kapcsolattartó, International Office koordinátora) ismerkedtem meg, illetve a program résztvevőivel. Majd ellátogattunk a Karlstad-i Egyetemre, mely megközelítőleg 6 km-re található a belvárostól, zöld övezetben, mondhatni az erdő közepén. Helyi buszjárattal maximum 15 perc, viszont kiépített gyalogos- és bicikliút is vezet arra, melyet a hallgatók és dolgozók rendszeresen használnak. Az egyetemi bicikliparkolók felszereltek, nagyrészük fedett, minden állomásnál biciklipumpa és nyomásmérő található. A városi könyvtár melletti parkolóból ingyenesen bérelhetünk biciklit, annyit kérnek, hogy a nap végén eredeti állapotban szolgáltassák vissza azokat. Megfigyelésem szerint a biciklis, gyalogos, autós prioritási sorrendben működik a közlekedés.
Az egyetemhez érve, kellemes atmoszféra fogadott bennünket, a bejáratnál szökőkút, illetve az épületen belül szobrok díszítették az enteriőrt. A konferenciateremben köszöntöttek mindenkit, megkaptuk a wi-fi csatlakozáshoz szükséges adatokat, de a telefonok nagyrészt tudtak csatlakozni az eduroam hálózathoz.
Meghallgattuk Thomas Bloom, Nemzetköziesítés alelnökének előadását az egyetemről általánosságban. A Karlstad-i Egyetem alapításának éve: 1999, megközelítőleg 16.000 hallgatója van és 1.200 dolgozója. 70 programban 900 kurzust nyújtanak, az angol nyelvű kurzusokat, angolul tökéletesen beszélő oktatók tartják. Majd következett a program résztvevőinek rövid bemutatkozása. Anne-Christine Larsson Ljung, egyetemi igazgató, részletes prezentációt tartott az egyetem szervezeti felépítéséről, vezetőségéről, karok működéséről. Összesen négy kar működik, melyet az egyetem vezetősége és vicekancellária igazgat. Kiemelném, hogy a svédek egyenlőségre való törekedésük (nembeli, osztálybeli és társadalombeli) abban is megmutatkozik, hogy nem használják titulusaikat, keresztnevükön szólítják egymást, ez hallgató és oktató közti megszólításra is vonatkozik. Megtudtuk azt is, hogy történelmi eseményekből fakadóan a svéd társadalmi struktúra kevésbé csúcsos hierarchián alapszik.
Csoportkép készült és következett a várva-várt „fika time”, a svéd 15 perces kávészünet, melyre naponta kétszer is sor kerül, délelőtt 9 és 11 óra közötti intervallumban és délután 15 és 16:30 között. Írhatnám azt is, hogy sort kerítenek a dolgozók és hallgatók egyaránt erre a szünetre, mert tudatában vannak annak, hogy a 10-15 perces napközbeni pihenő, a jó kollegiális viszony ápolása, a szocializálódás eme formája, csak pozitív előnyökkel jár. Ekkor lettem figyelmes a parfymfri (parfümmentes) mosdókra is, melyeket külön a parfüm- és kozmetikumallergiában szenvedők számára tartanak fenn.
A napközbeni étkezéseket a fogadó fél finanszírozta az egyetemi menzaétkezőben, ahol többnyire idényzöldségből és gyümölcsből készítik a négyféle menüt, mely tartalmaz hagyományos és vegetáriánus fogásokat is. Igazán helyi specialitásnak mondanám a sokféle krémes, vajas szószokat. A csapvíz ízletes és biztonsággal fogyasztható. Megtudtuk, hogy a menzán keletkezett maradékot lemérik, és annak tükrében alakítják a következő heti menüt, így is törekedve arra, hogy költséghatékonyabbá tegyék a menza és az egyetem kiadásait, illetve a több zöldséget, kevesebb húst elvet applikálták étrendjeikbe, mely elv egészségesebb életmódot biztosít és környezetvédőbb. Mindezen tények ellenére a menza nem örvend nagy népszerűségnek, mégpedig azokból, hogy hallgatói étkezők vannak szerte épületenként és karonként, melyek tucatnyi hűtőszekrénnyel és mikrohullámú sütőkkel vannak felszerelve, ezzel is csökkentve az egyetemen tanuló hallgatók családjának kiadásait. Összegezve, egy karlstadi hallgató és családja számára minimális költséggel jár a kitaníttatás. A svéd és európai uniós állampolgároknak ingyenesen a felsőoktatás. Amennyiben helybéli a hallgató, akkor szülőkkel egy háztartásban, lakhatáson és étkezésen sokat lehet megtakarítani.
A svéd oktatás gyakorlatorientált, nagy hangsúly van az önálló kutatómunkán, a csoportos oktatáson, nem szemeszterekben, hanem hetekre van felosztva a tanítási év. A számonkérés, vizsgázás, értékelés is sokban eltér a magyar oktatási módszertől, rendszertől. Egy hibátlanul működő online felületen jelentkezhetnek fel a hallgatók a vizsgákra, melyek során megengedett a tankönyvek használata, e módszer, a hallgatókat önálló gondolkodásra ösztönzi és számos más pozitív hatása van hallgatókra és oktatókra nézve egyaránt. Illetve, amennyiben a vizsgázó nem érzi jól magát a már megkezdett vizsga során, vagy úgy gondolja nem fog a legjobb tudása szerint teljesíteni, elállhat a vizsgától és következő alkalommal „új” vizsgázóként regisztrálhat és jelenhet meg. Szóbeli számonkérés csak kivételes esetekben van, hallgatók kérésére. Az értékelés a nem felelt meg, megfelelt és a kitűnő szisztéma szerint működik.
Számos környezettudatosságot fejlesztő és egészségmegőrző kezdeményezéssel találkozhattam, mint például a vegetarianizmusra való „átnevelés”, bicikli és helyi közlekedési eszközök használatának propagálása, gépjármű tulajdonosok számára gépjárműadó bevezetése, a dohányzás és alkoholfogyasztás teljes kiiktatását propagáló iniciatívák. A természet közelsége, a parkok, tavak és folyók sok lehetőséget biztosítanak a száraz- és vízi sportok gyakorlására. A dolgozók számára vonzóvá, biztosságossá és egészségmegőrzővé igyekeztek alakítani a munkahelyi környezetet, közeget. Néhány különleges példát szeretnék kiemelni: a már említett kávészünetekhez, minden részlegen, teljesen felszerelt (mikró, hűtő, mosogatógép, evőeszközök, stb.) dolgozói konyha található. Hetente egy alkalommal minden konyhában egy kosárnyi friss gyümölcsöt találhatnak a dolgozók. Az irodák egy térben helyezkednek el, melyeket üvegbetétes fakeretes szerkezetekkel szeparálnak, így a dolgozó nem érzi izolálva magát, mert, látja a többi dolgozót, elegendő természetes fényben részesül, viszont nem zavarják egymást a hangszigetelt üvegnek köszönhetően. Az íróasztalok teleszkópos lábakkal vannak ellátva, melyek az ülőmunka (mára már népbetegségnek titulált) által kialakuló betegségek megelőzésére szolgál. Egy gomb megnyomásával az egész íróasztal felemelkedik az állva dolgozó ember kényelmi magassági szintre.
A délután folyamán, egy házaspár idegenvezetésének köszönhetően megtekinthettük Karlstad nevezetességeit, sétáltunk a kövekkel kirakott történelmi belvárosban és megszagolhattuk a frissen pörkölt kávé illatát, mivel helyben található egy kávé pörkölő- és darálóüzem.
Az estét, egy csodálatos vízparti étteremben töltöttük, ahol interaktív társasjátéknak köszönhetően, közelebbről is megismerkedhettünk a programban résztvevőkkel. Igazán nemzetközi csoportot sikerült kialakítani a fogadóintézménynek. A Pécsi Tudományegyetemről és Magyarországról egymagam voltam.
A második napon, kedden, Annika Malmsten (Nyelv-, Irodalom és Interkulturális Tanszék vezetője) tartott előadást a svéd kultúráról, társadalomról, svédek és más kultúrák összképről. Igazán izgalmas volt megérteni, hogy milyen a svédországi és külföldi interkulturális kommunikáció, azaz az, ahogyan az emberek kommunikálnak egymással a kulturális akadályok ellenére. A gazdasági téma bemutatásakor, megtudtuk, hogy a készpénz eltűnőben van és túlnyomórészt bankkártyával lehetséges a fizetés, még a helyi termelői piacon is. Aggódtam is, hogy hogyan fogom elkölteni az 500 svéd koronát (kb. 48 euro), melyet még itthon váltottam, de végül buszjegyet tudtam vásárolni készpénzért.
Ebéd után, az egyetem épületeit, fenntarthatóságát, működését mutatták be számunkra. A beszámolóm során, a témával kapcsolatosan, már több tényezőt is említettem, mint pl. a hallgatói konyha, a környezettudatosság, a bicikliparkolók. Említést kell tennem a szelektív hulladék gyűjtéséről, annak újrahasznosításáról, mely a svédeknél régóta integrálódott a napi rutinba. Emeletenként hulladékgyűjtő „szekrények” találhatók, melyek mindenki számára érhető módon prezentálják a hulladék szétválogatását és eldobását. Az alagsorban műanyag- és fémhulladék összepréselésére szolgáló gépek vannak. Az egyetem épületeit nagyrészt napelemek fedik, melyek a nyári napfény (napi 16-18 óra) „begyűjtésének” segítségével egész évre energiát termelnek, minden mesterséges fényforrás energiatakarékos és mozgásérzékelővel van ellátva.
Szerdán, ünnepeltünk. Június 6-án Svéd Nemzeti Ünnep van. Az önálló svéd állam megalapítása, Gusztáv Vasa királlyá választásának (1523) ünnepe és egyben a svéd zászló ünnepe is. Ez a nap 1983 óta hivatalos Svéd Nemzeti ünnep. Program szerint, Lars Lerin, svéd festőművész és író akvarell műalkotásait és grafikáit tekintettük meg a Sandgrund Galériában. Majd délután ellátogattunk a nemzetközi gasztronómiai piacra, végül záráskánt sétahajóztunk a város körül.
A negyedik napon csoportokra lettünk bontva, ki-ki szakiránya szerint. Engem a Nemzetközi Iroda csoportba osztottak, mivel a Karlstad-i Egyetem Művészeti Kara egy másik városban található, így az odajutásom nehezen megoldható logisztikai kivitelezést kívánt. Prezentációk formájában tartottak számunkra előadást a már említett svéd oktatási modellről, a beiskolázásról és az iskolarendszerről. Majd szó esett arról, hogy a külföldi hallgatók számára milyen előnyökkel jár egy-egy külföldön eltöltött tanulmányi félév. Végül, külföldi ösztöndíjas hallgatókkal beszélgettünk, akik elmondták élményeiket, benyomásaikat az egyetemen töltött periódusokról.
Az utolsó, és egyben programzáró napon ismét csoportbontás volt. A hallgatói campus bemutatása és a tanulmányi osztály adminisztratív munkájának bemutatása közül, én az első opciót választottam. A körbevezetés után, nem kevés túlzással mondhatom, hogy a hallgatók luxus körülmények közt bérelhetnek 16-26 négyzetméteres fürdőszobás apartmanokat, nem luxus árban. (250-300 euró/hó rezsivel). Minden szinten közös konyhával (max. 16) és mosodával, csodálatos természet közeli környezetben.
Összefoglalva, magas elvárásaim voltak Svédországgal szemben több szempontból is: környezettudatosság, oktatás, újrahasznosítás, de végül nem csalódtam, ellenkezőleg, ezzel a lehetőséggel nagyobb inspirációt kaptam ahhoz, hogy a továbbiakban is pályázzak, hogy a munkavégzésem ne váljon rutinszerűvé, gondolkodásom maradjon nyitott.
A program szakmai, kulturális és személyes tapasztalatokkal gazdagított, minden dolgozónak csak ajánlani tudom egy ilyen vagy hasonló programon való részvételt.
Hálásan köszönöm a lehetőséget!