Munkatársak beszámolói a Németországban töltött Erasmus+ ösztöndíjas szakmai tréningről

Würzburg, 2019.07.1-5.

 

A szakmai továbbképzés, amin részt vettem, a Würzburgi Julius Maximillians Universitӓt Fogászati Klinikáján és más klinikai osztályokon hallgatók részére tartott kommunikációs tréningek és szakmai megbeszélések voltak. Kiemelném Dr Elke Wischmeyer nagyon lelkiismeretes szervező munkáját, aki minden programot megszervezett számomra és el is kísért a helyszínre minden alkalommal.

Az első napon a Fogászati Klinikán a program egy fogorvos- beteg kommunikációs szemináriummal kezdődött. Nagyon jól szervezett volt a szeminárium, ami 9 fogászati székben zajlott párhuzamosan, mindegyikben 3-3 harmad éves hallgatóval, egy színész-beteggel és egy szakmai vezetővel, aki vagy fogorvos vagy pszichológus. Az eset lejátszása után megadott sorrend és szempontok alapján kiértékelésre került az adott hallgató párbeszéde. Magas szintű felkészültséggel rendelkezetek a résztvevők és minden teljes precizitással elő volt készítve. Minden résztvevő (engem is beleértve) nagyon hasznosnak tartja a szemináriumot. Az utolsó napon egy másik hallgatói csoport került sorra más orvos-beteg szituációk eljátszásával.

A második napon a Geriátrián vettünk részt egy palliatív- szimulációs szemináriumon színész betegekkel. Ennek a menete és tartalma részben eltért a fogorvostan-hallgatók szemináriumától. A különbséget az is adta, hogy ők már 5. éves hallgatók voltak, akik már nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A szeminárium első felében a már ismert elmélet alapján csoportmunkában megbeszélték a teljesítendő kommunikációs lépéseket az adott esetre vonatkozóan, majd 2 hallgató eljátszotta színész-beteggel a feladatot. rossz hír közlése volt a téma, az első eset egy hozzátartozóval folytatott párbeszéd volt, a másik egy rákos beteggel végstádiumban. Nagyon megrázó, hiteles jeleneteket láthattam és a doktornő ill. a hallgatói értékelés is tanulságos volt.

A következő napon szakmai konzultáción vehettem részt Prof. Dr. Simmenroth-tal, aki az ottani Alapellátási Intézet vezetője és így a kommunikáció oktatás szervezője. Vele megbeszéltük az würzburgi és a mi egyetemünkön folyó kommunikációs gyakorlatok tapasztalatait és elméleti háttérhez is kaptam szakirodalmi segítséget tőle a kutatásaim folytatásához. A másik program ezen a napon az általános orvostanhallgatók részére tartott  szeminárium volt, ahol szociális munkás hallgatók is részt vettek. A lebonyolítás megegyezett a többi szemináriuméval, itt is az elméleti megbeszélés után 2 hallgatónak volt lehetősége eljátszani a szerepét, a második már szociális munkás és beteg párbeszéd volt, ahol a beteg halála utáni helyzetről kellett tájékoztatást adni. A hallgatók a nehéz esetek ellenére nagyon jól megoldották a feladatot.

Az utolsó előtti napon fogadott A fogászati Klinika Protetika Osztályának professzora, Dr Schmitter, akivel a nem csak a kommunikációs tréningen tapasztaltakról beszéltünk, hanem arról is, hogy lehetőség lenne a két egyetem ill. Fogászati Klinika kooperációja kialaktására, közös kutatási projekt indítására. Ennek a célnak a megvalósításához nagy segítséget nyújt mindaz, amit elsajátítottam a kommunikációs szemináriumokon.

Az utolsó napon pedig a – már említett - fogászati kommunikációs szeminárium után részt vettem első évesek orvostan -hallgatók szemináriumán és utána egy találkozón a kurzust szervező pszichológus kollégákkal, akikkel a tréningen szerzett tapasztalatokról  konzultálunk.

A szemináriumok mellett volt időm elmenni a klinikai könyvtárakba anyaggyűjtés céljából, az orvos-beteg kommunikáció témaköréből, ami kimondottan hasznos lesz a további munkám és az intézeti kollégák számára is, ugyanígy ezek a tapasztalatok is, amit már meg is osztottam a Magatartástudományi Intézet és a Fogászati Klinikán dolgozó oktató kollégákkal, akikkel együtt szervezzük a fogászati kommunikációs kurzus itt Pécsett.

Összességében azt emelném ki, hogy sok köszönettel tartozom Dr Elke Wischmeyer ERASMUS koordinátornak és minden orvos és pszichológus kollégának, akik lehetőséget biztosítottak ezeken  a szemináriumokon és megbeszélésen részt vennem.

 

 

„Risk Assessment and Security Management in HIE Mobility”, Frankfurt, 2019. május 20-24.

 

2019. május 20-24. között Erasmus+ Staff Mobility Week keretében szakmai programon vettem részt Németországban, a frankfurti University of Applied Sciences (továbbiakban FUAS) szervezésében. Az egy hetes, személyzeti mobilitás célja az egyetembiztonsági tevékenységek sokoldalú bemutatása volt.

 

Az első nap főként a résztvevők bemutatkozásáról szólt, de megismerkedhettünk a FUAS kiküldetési biztonsági protokolljaival, valamint a szerdai napra tervezett egész napos szimulációs játék főbb pontjaival is.

 

A második napon a számos előadás közül külön érdemes megemlíteni a „Deutsche Gesellschaft für Technische Zusammenarbeit (GIZ) nevű, a kormányzati és privát szektornak egyaránt dolgozó cég munkatársának előadását a biztonságtudatosságról, felkészültségről, illetve a különböző incidensek menedzseléséről.

 

Fenti előadáson túl számos, a PTE-n is bevezethető jó gyakorlatról hallhattunk előadást. A krakkói Jagelló Egyetem Rektori Biztonsági Megbízottja az általuk bevezetett védelmi-biztonsági innovációkról tartott előadást. A finn Metropolia University nagy hangsúlyt fektet a krízishelyzetek utáni pszichológiai támogatásra, míg a dán University College Copenhagen biztonsági munkatársa a kiutazó hallgatók és munkavállalók biztonsági felkészítésének fontosságáról beszélt.  Ez utóbbi lényege, hogy a kiutazó egy rövid online tesztet tölt ki, aminek eredménye alapján vagy egy másik online felkészítő tesztet kell teljesítenie, vagy egy egésznapos tréningen kell részt vennie a kiutazást megelőzően. A felkészítő tréning nélkül a kiutazást az egyetem nem engedélyezi. Végül, de nem utolsó sorban ugyancsak érdekes, és fontos előadást hallhattunk a német Bundeswehr berlini katonai korházának orvosától, aki a fertőző betegségek, higiéniai kockázatokról, és a védőoltások szükségességéről beszélt.

 

A szerdai napon egy egész napos krízishelyzet-gyakorlaton vettünk rész, ahol a különböző feladat körök alapján került sor a szakmai csoportok felállítására, illetve supervisorként, egy vezetés-irányítást végző szakember is felügyelte tevékenységünket. A nap folyamán két feladatot kellett megoldania a kríziskezelő csapatnak. Az első feladatban egy elképzelt közép-ázsiai országba kiutazott hallgatónkat kellett megtalálnunk, aki több napja eltűnt, nem adott magáról életjelet. A második feladat egy, a campuson kiütött, laboratóriumokat, robbanásveszélyes anyagokat tároló raktárokat veszélyeztető tűzesetet kellett menedzselni. Mindkét gyakorlatot sikeresen megoldottuk, a krízishelyzeteket sikerrel kezeltük.

 

A negyedik nap a gyakorlat értékeléséről szólt, illetve több résztvevő előadását is hallhattuk további jó gyakorlatok bemutatásával.

 

Pénteken, a program utolsó napján a frankfurti központi tűzoltó laktanyát tekinthettük meg. Látogatásunk alkalmával betekintést nyertünk a tűzoltók kiképzésébe, megtekinthettük a gyakorlati képzéshez szükséges kialakított infrastruktúrát, mely magában foglalt egy fedett, komplett városi utcákat, boltokat, lakásokat tartalmazó szimulációs épületet, valamint egy vasúti pályaudvart, és egy alagútban álló komplett, eredeti metró szerelvényt.

 

A staff week szervezői végig rendkívül segítőkészek, illetve nagyvonalúak voltak a résztvevőkkel. Érkezésünkkor egyhetes bérletet kaptunk mellyel egész Frankfurtban ingyen tudtunk közlekedni, első nap vacsorával, utolsó nap pedig búcsúebéddel készültek, illetve minden nap ingyen biztosítottak számunkra ebédet a campus menzáján.

 

A staff week folyamán számos olyan ötlettel találkozhattam, melyek megvalósításához nem, vagy csak minimális mértékben szükséges anyagi ráfordítás. Ezek megvalósítása csupán szervezési és szabályozási előkészületeket igényelne. A kinti tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a résztvevő európai egyetemek különböző mértékben ugyan, de mind elindultak az egyetembiztonság kiépítésének útján.

 

Meglátásom szerint a PTE-n is fontos volna komolyabb hangsúlyt fektetni az egyetembiztonságra annak érdekében, hogy egyetemünk a jövőben is biztonságos, és felkészült intézményként fogadhassa hallgatóit a világ minden részéről.

 

 

Eichstätt-Ingolstadt Katolikus Egyetem, Eichstätt, 2019. április 1-5.

 

Az ösztöndíj segítségével, melyet első alkalommal pályáztam meg, felejthetetlen hetet töltöttem Németországban, ahol a fogadó intézmény számos alegységét volt lehetőségem meglátogatni a rendelkezésemre álló 5 munkanap során. Nem Staff Week kereteiben mentem, ugyanis április első hetében tudott fogadni az egyetem. Ez szerencsére összeegyeztethető volt a munkahelyemről való távollétemmel. Szombati napon utaztam ki, hogy vasárnap kicsit felfedezhessem a várost, majd egy hét múlva szombaton indultam vissza Magyarországra.

Eichstätt városa 14000 fős település Bajorországban, Münchenből 1,5 óra alatt közvetlenül elérhető vonattal. A város kisvárosias jellege miatt rendkívül nyugodt és rendezett, a helyiek rendkívül közvetlenek és összetartóak, a város hangulatát pedig meghatározza, hogy helyet ad Németország első és egyben egyetlen katolikus egyetemének, mely interdiszciplináris jellegű oktatási profiljával számos külföldi diáknak is képzési lehetőséget biztosít.

Azért április első hetében fogadott az intézmény, mert akkor zajlik a nyári szemeszterre az új külföldi diákok fogadása és eligazítása is, mely az itthoni munkámhoz kapcsolódik valamelyest, hiszen az oktatásban nemcsak az egyetemünk diákjaival, hanem vendéghallgatókkal is szoros kapcsolatban állok.

Nagyon sűrű volt a programom, melyet már hetekkel a kiutazásom előtt megküldött a kinti kontakt személy számomra, mely nagyban megkönnyítette számomra a pályázást. Pontosan tudtam előre, milyen jellegű tapasztalatcserére lesz lehetőségem, amelyet már a pályázati anyagomba is beleírtam.

Hétfőn az International Office szervezésében (Alessia Tressoldi) az újonnan érkező hallgatók fogadásába és eligazításába tekinthettem be, nemcsak az egyetemi teendőik kapcsán, hanem a városban intézendő hivatalos intéznivalóik kapcsán (tartózkodási engedély, szállás, stb) is. Kedden a Turizmus Tanszék Titkárságán voltam, megismerhettem Pechlaner professzor munkatársait. A PTE Turizmus Tanszékével kapcsolatban állnak, mindkét fél küldött már egymáshoz vendéghallgatót. A rektorhelyettesi titkárságon (Gabriele Petermann) kezdtem a napomat szerdán, és még a délelőtt folyamán visszatértem a nemzetközi irodába, ahol a külföldi céges gyakorlatokat tervező hallgatóknak segédkező Marianne Schönmüller, majd a külföldi egyetemi tanulmányutakat fontolgató hallgatóknak segítő Stephany Koujou fogadott. A csütörtöki napom teljes egészében nyelvkurzuson telt. Pénteken a Latin-Amerikai Tanulmányok Központ koordinátoránál, Claudia Velazqueznél tettem látogatást, majd a kontaktszeméllyel, Jessica Hofmacherrel átbeszéltem a héten szerzett tapasztalataimat, észrevételeimet. Az utolsó napon kivételesen már koradélután végeztem, és lehetőségem nyílt rá, hogy beutazzak Ingolstadtba, ahol egy kurta városnézéssel zártam a hetet.

Kiemelném, hogy kivétel nélkül mindenki, aki fogadott, rendkívül segítőkész volt és felajánlotta, hogy a jövőben is fordulhatok hozzájuk kérdésekkel, kapcsolatban maradhatunk, bármiben szívesen segítenek. Az ígéretet tett követte, már többen írtak e-mailt és valóban kapcsolatban maradtunk.

 

Utazásom során nyelvi akadályokba nem ütköztem annak ellenére, hogy minden helyzetben szándékosan kerültem az angol nyelv használatát, melyet minden egyetemi dolgozó magas szinten beszél; a német nyelv gyakorlása céljából a szabadidőmben is németül értekeztem a helyiekkel.

Ezúttal szeretném megköszönni a lehetőséget minden érintettnek, aki segített és támogatott a kiutazásomban, nagyon hasznosnak ítéltem meg az ösztöndíjat, szívből ajánlom mindenkinek akár tapasztalatcsere, akár nyelvgyakorlás céljából.

 

8th Erasmus+ International Staff Week at Freie Universität Berlin, 2019. június 17-21.

 

Meg szeretném köszönni a lehetőséget, hogy idén júniusban Erasmus+ támogatással Berlinben tölthettem egy nagyszerű hetet, illetve rögtön elnézést kérek, hogy rövid beszámolómat kis késéssel és sok angol nyelvű bejegyzéssel készítem el. A rendelkezésre álló anyagok angol nyelven elérhetőek, fordításuk nem minden esetben fedné a pontos tartalmat.

A berlini szakmai hétre több okból is nagyon készültem. PTE-s kollégáktól sok jót hallottam a rendezvényről, illetve külügyi szempontból is reméltem, hogy sikerül személyen találkozót lebeszélni a Freie Universität magas színvonalú egyetemi egységével, a Charitével, mint Németország legnagyobb múltú orvostudományi egyetemével.

Berlin, mint város is régóta foglalkoztatott, nagy volt bennem az izgalom a megérkezés napján. Mint kiderült, világszerte több, mint 430 kolléga pályázatott az idei szakmai hétre, amin végül 150-en vehettünk részt nem csak Európából, hanem több tengerentúli országból is, ez a tény külön emelte a Nemzetközi hét színvonalát.

A reptérről egyenesen az egyetemi campusra igyekeztem, hála a rengeteg pontos és hasznos emailes útbaigazításnak, igazán könnyű volt a tájékozódás. A szervező csapat profizmusát és lelkesedését valóban már hetekkel a rendezvény előtt, alatt és jóval hazajövetelem után is folyamatosan érezhettem. Jól összeszokott csapatként mutatkoztak, külön kérés nélkül adták rendelkezésünkre az információs csomagokat.

Barátságosan, örömmel fogadtak minket, rögtön bele is vágtak a résztvevők egymással való megismertetéséhez, látszott, hogy nem először csinálják.

Előzetesen tématerületek szerint 4 különböző nagyobb csoportba lehetett jelentkezni, nem volt könnyű a választás, végül maradtam a kaptafánál, a nemzetköziesítési csoportba kértem magam. Nem bántam meg.

A bőséges és kellemes közös ebéd után bemutatták nekünk a gyülekező helyszíni campust.

Nagyon más, mint amihez itthon hozzászoktam. Világos, átlátható terek, rengeteg lehetőség hallgatói fórumok számára. Irigylésre méltó ebédlő minden elképzelhető menüsorral (3 féle árbesorolással). Úgy éreztem, nagyon szívesen töltenék el néhány hónapot ebben a befogadó, támogató közegben.

Ez az érzés csak erősödött bennem a hét során.

A másnapi előadások, a menekültek számára létrehozott számtalan szolgáltatói központ, az akadémiai szabadság méréséről tartott érdekes beszámoló és az esti illusztris vendég, Fillipo Grandi, az ENSZ menekültügyi biztosának 2 órás plenáris beszéde mind-mind lenyűgöztek.

Szerdán az Egyetem külügyekkel, tanulmányi kérdésekkel foglalkozó irodáit ismerhettük meg, közben több interaktív workshop hozott minket résztvevőket közelebb egymáshoz.

3 egyetem képviselője, köztük a budapesti Corvinusé is, előadást tartott a digitalizáció kihívásairól a nemzetköziesítés színterén. Aznap ismerhettük meg az Erasmus Without Papers (EWP) EU-s projekt legújabb elképzeléseit is.

Csütörtök este közös hajózásra invitáltak minket, nagyon jó hangulatban telt az az este is.

A zárónapon is készültek meglepetéssel, nem sokkal a reggeli kávé után azon vettük észre magunkat, hogy 150 piros orrú adminisztrációs kolléga nevet egymásra.

A Piros Orr Alapelv-ről tartott lelkesítő előadást az egyik berlini kolléga, „fellépését” az alábbi idézettel zárta:

„In every work that needs to be done, there is an element for fun.”

Berlinben nagyon szerettem lenni: a város felülmúlta várakozásaimat, a házigazdák igazán kitettek magukért, a társaság nemzetközi volt a javából, a szakmai program magárt beszélt. Örülök, hogy ott lehetettem, minden érdeklődőnek szívből ajánlom.

 

 

Erasmus+ International Week 2018

Freie Universität Berlin

Téma: Alumni kapcsolatok – nemzetközi alumni kapcsolat

Időpont: 2018. június 25-29.

 

A hét programja nagyon sűrű volt és interaktív. A hétfői napon a regisztrációt és köszöntőket/rövid tájékoztatókat követően az ismerkedésen volt a hangsúly, főként a kapcsolatok kialakításán és azon, hogy megismerjük azokat, akikkel egy csoportban leszünk az elkövetkező héten. Rövid játékos feladatok voltak, amik megkönnyítették, hogy felvegyük egymással a kapcsolatot. Ezt követően egy két órás campus látogatás volt, ahol kicsit körbejártuk az egyetemi campus egy részét, a könyvtárt, illetve néhány fontosabb épületet.

A keddi napon reggeltől délután 4-ig folyamatosan előadások és workshopok voltak, ezen a napon azon volt a hangsúly, hogy megismerjük a fogadó egyetem alumni részlegét, az egyetemi felépítést, illetve azt, hogy hogyan működik együtt az alumni részleg az international office-al. Már ezen a napon elkezdődtek a workshop jellegű foglalkozások, amiknek keretében megismerhettük azokat a gyakorlatokat, amiket más egyetemek jelenleg űznek, illetve megbeszéltük azt is, hogy milyen kérdésekre szeretnénk válaszokat kapni az elkövetkező egy hétben. Folyamatosan kis létszámú, 5-6 fős csoportokban dolgoztunk és kitértünk arra is, hogy miért fontosan a nemzetközi alumni kapcsolatok és azt is megbeszéltük, hogy ezek milyen kihívásokat rejtenek.

A szerdai napon a karrier iroda és a karrier lehetőségek összekapcsolásáról volt szó az alumnikkal. Arról, hogy miként lehet összhangot létrehozni, illetve miért lényeges ezek együttműködése. Illetve hogy az alumni kapcsolatokat hogyan lehet elmélyíteni egyszerűen. Itt is a kis csoportos tapasztalatcserén volt a hangsúly.

A csütörtöki napon a nemzetközi alumni kapcsolatoké volt a főszerep, arról beszéltünk, hogy miért fontos és hogyan lehet kialakítani ezeket a kapcsolatokat a távolság ellenére. Illetve ezen a napon kapott szerepet az is, hogy megismerjünk néhány partner egyetemet és az ő szokásaikat, illetve azt, hogy ők miként végzik ezt a tevékenységet. Illetve a délután folyamán arra is sor került, hogy megbeszéljük, a kutatói alumni bázis miért lényeges, hogyan lehet velük is fenntartani a kapcsolatot. Ekkor volt még lehetőség arra, hogy kis csoportokban megbeszéljük olyan témákat, amikre a hét során eddig nem volt lehetőség. Például hogy miként lehet kialakítani a kapcsolatot az alumnikkal, hogyan érdemes nekiállni a rendszer tovább fejlesztésének vagy épp hogy miként lehet támogatásokat szerezni az alumniktól.

Az utolsó nap pedig egyféle lezárása volt az egész hetes programnak. A részletes programot is mellékelem. A fontosabb tanulságokat és ötleteket pedig pontokba szedtem alább.

 

Megvalósítható ötletek, amiket kaptam, és érdemes lehet fontolóra venni a megvalósításukat:

  • Néhány választható kurzus felvétele videóra, annak feltöltése az alumni rendszerbe, amiket az alumnik regisztrálás után bármikor ingyenesen megnézhetnek, ezáltal erősítjük bennük a benne vagyok érzést, emellett pedig úgy érzik, hogy valami pluszt kapnak, amiért érdemes lehet regisztrálni és folyamatosan használni a rendszert.
  • Online kurzusok hirdetése alumni tagoknak – évente/félévente egy online kurzus hirdetése alumniknak érdekes témákban – heti/havi egy óra, aminek keretében bővíthetik a tudásukat az alumni tagok – mindezt ingyenesen a regisztrálást és szükséges adatok megadását követően online elérhető videós anyaggal és esetleg rövidebb, összefoglaló jellegű jegyzetekkel.
  • Mentorálás – korábbi hallgatóink, jelenlegi alumni tagjaink mentorálásra felkérése egy-egy félévre. A saját tapasztalatait, élményeit oszthatja meg a hozzá jelentkező hallgatókkal egy-egy skype beszélgetés keretében. A téma bármi lehet, amit az alumni határozhat meg – de mi is adhatunk neki ötleteket arra vonatkozóan, hogy milyen téma érdekelné a hallgatóinkat.
  • Alapképzéses hallgatóknak valamilyen ajándék a diplomaszerzést követően – például egy Pécsiközgázos póló, amit folyamatosan hordhatnak akár otthon is, de ezáltal mindig eszükbe jutnak majd az itteni élmények, és mindaz, ami a Pécsiközgázos létük alatt történt.
  • Az alumnik folyamatosan láthassák, hogy az ő adományaikat milyen módon használjuk fel – például ösztöndíjakra. Egy ábra arról, hogy mire költjük, mekkora a beérkezett összeg és az hány hallgatónk ösztöndíjára elegendő. Esetleg arról is, hogy mekkora pénzösszeg szükséges ahhoz, hogy egy újabb hallgató ösztöndíjára elég legyen.

 

Legfontosabb tanulságok, érdekességek

  • Érdemes az alumni kapcsolat kialakítását már a hallgatói státusz alatt elkezdeni
  • Fontos, hogy folyamatosan kapcsolatban álljunk velük valamilyen formában – bár az tény, hogy a DM levelek nem feltétlenül a legjobbak erre
  • Plakátok kihelyezése termekbe/folyosókra, rövid leírások átadása az alumni rendszerről elszórtan a karon – például névjegykártya méretű rövid leírások, esetleg képeslap szerű kis kártyák kihelyezése
  • Sok helyen ők kezdeményezik az alumni találkozókat, és bizonyos időközönként hirdetnek egy fogadással és campus látogatással egybekötött találkozót a karon
  • A regisztráció ne csak annyit jelentsen, hogy utána abból a rendszerből lehet letölteni a diplomaosztós képeket

 

Úti beszámoló az adminisztratív dolgozóknak és titkárnőknek szóló munkatársi képzés mobilitási tevékenységről

2017.12.15.

 

Úti beszámoló az adminisztratív dolgozóknak és titkárnőknek szóló munkatársi képzés mobilitási tevékenységről

 

A University of Duisburg-Essen (UDE) képzésen való részvételemhez támogatást az Erasmus+ Program nyújtott, mely keretén belül a képzési mobilitási tevékenység 2017.11.27-30 között valósult meg Duisburgban illetve Essenben, Németországban. A desztináció kiválasztásánál a hasonló adminisztratív munkakörben dolgozókkal való tapasztalatcsere volt az elsődleges szempont. Mivel a felsőoktatás területe is a versenypiac szegmensévé vált napjainkban,- mely célja nem csak a hallgatók megnyerésért folytatott harc, hanem a Közép-Kelet európai régió és a magyar felsőoktatási intézmények közötti versenyképesség javítása is - ezért fontos a hasonló külföldi partnerek szakmai tapasztalatainak, „best practice”-einek megismerése, a velük való tapasztalatcsere, ezek által a saját szolgáltatásaink színvonalának emelése.

 

Az eredeti célkitűzésem a jó gyakorlatok megszerzése a csereprogramokban résztvevő hallgatóknak nyújtott szolgáltatások terén, mely által az információs társadalom elvárásainak megfelelően javítható és korszerűsíthető a Nemzetközi Kapcsolatok Irodájának működése a nemzetköziesítés folyamatához és trendjeihez illeszkedve. A fenti kitűzés az esseni rendezvény tematikájába illeszkedik ugyan, de a későbbiekben megküldött sűrű program (lsd. melléklet) a gyakorlatban inkább a vendégoktatókra vonatkozó nemzetköziesítésre illetve az adminisztratív dolgozóknak nyújtott szolgáltatásokra koncentrált elsősorban, így sajnos a hallgatói mobilitásnak kevés teret hagyott. 

 

Munkatársak beszámolói az Autsztriában töltött Erasmus+ ösztöndíjas szakmai tréningről

 

Az első délutánt a szervezők a mintegy 20 résztvevő, illetve az UDE Secretary Network bemutatásával kezdték. Ez utóbbi szervezet olyan önkéntes hálózatként működik 2010 óta, mely kb. 200 adminisztrációban dolgozó tagot számlál a 11 fakultással, 43.000 hallgatóval (melyből 25% külföldi) és 1400 alkalmazottal rendelkező, Duisburgban és Essenben két kampusszal működő, 2003-ban összevonással létrehozott egyetemen. (A intézmény egyébként németországi viszonylatban a tíz legnagyobb egyetem közé tartozik). A hálózat kiemelt célja a titkárnők és adminisztratív személyzet segítése (a ’Moodle’ nevű platformon keresztül kommunikálnak egymással egy virtuális irodában a munkavállalók), pl. új munkaerő betanítása, az egyetemen bevezetett SAP rendszer megismertetése tréningek formájában, vagy éppen a szóban forgó staff week szervezésében és lebonyolításában való részvétel. A másnapi program ’Work Café’ workshopjait (munka-magánélet egyensúlya, az adminisztrációs munka presztízse, alapfeladatok és hozzájuk rendelt eszközök témakörben) illetve az esseni és a duisburgi kampuszbejárás az ő munkájukat dicséri. Ez utóbbiról annyit említenék, hogy a 3 napos eseményből elég sok időt emésztett fel kvázi kísérőelemként a program tematikájához képest lévén, hogy hatalmas területen fekszenek az egyetemi épületek mind Essenben mind Duisburgban, és a két város közötti távolság (kb. 30 km) megtétele ingajárattal is arányaiban elvette az időt a számomra fontosabb job shadowing-tól és egyéb tapasztalatcserétől.

 

Az első nap lezárásaként először egy 14 éve Németországban élő, az UDE-n oktató brit professzor előadását hallhattuk, aki külföldiként, de mégse kívülállóként bemutatta, hogy milyennek látja ő a német mentalitást, munkamorált és kulturális különbségeket. (Erről egyébként egy könyve is megjelent). Az előadás anekdotákon keresztül viccesen, néha azért sztereotípiáktól sem mentesen, de élvezetes formában láttatta a fogadó ország lakosságát. Érdekes módon az itt elhangzott ’Dinest ist dienst schnaps ist schnaps’ mondatot –mely a munka és a magánélet szétválasztásáról szól- másnap a szálloda halljában két német üzletember szájából is hallottamJ.

 

Munkatársak beszámolói az Autsztriában töltött Erasmus+ ösztöndíjas szakmai tréningről

 

A második nap, ahogy a fentiekben említettem a Duisburgba való utazás miatt elég hosszúra nyúlt, mely este 7-től egy kinti turisztikai programelemmel- a Zollverein szénbánya és kokszoló üzem látogatásával- zárult késő este, aznap mintegy 12 km-t gyalogolva! (Sajnos a programban szünetek egyáltalán nem lettek tervezve és aznap pl. vacsorára sem volt idő a hivatalos és a fakultatív program között).

 

A szakmai program tekintetében viszont érdekes képet kaphattunk az Egyetemen működő, munkatársaknak szóló (jóléti) szolgáltatásokról:

 

- Family Services Office: az alapelgondolás az Egyetem mint szervezet családbarátként való működése, mely például rugalmas munkaidő biztosításával és napközbeni gyerekfelügyelet megszervezésével biztosítja a munkavállalóknak és hallgatóknak, hogy az idős szüleik gondozását/gyereknevelést összeegyeztethessék a munka világával. Az irodát 2006-ban alapították, és egy auditot követően 2010-ben megkapták a családbarát minősítést.

 

‐ Social Contact Persons: a kezdeményezés a kollégák segítik egymást szellemiségben zajlik.  Önkéntes munka keretében a HR munkatársak egy képzést követően tanácsadást nyújtanak, a megfelelő szakemberhez irányítanak olyan munkavállalókat, akik a gyász, stressz, alkohol és drogproblémák, stb. miatt a munkájukban nem tudnak az elvártnak megfelelően teljesíteni. A szolgáltatás ingyenes és munkaidőben vehető igénybe 5 alkalommal. A többi résztvevő is beszámolt az egyetemükön működő hasonló szolgáltatásról.

 

‐ Certificate for international competence for university staff, azaz az adminisztratív személyzet oklevélben való részesítése bizonyos kompetenciák megszerzése (az egyetem által szervezett nyelvtanfolyamon-, interkulturális tréningen, nemzetközi munkatársi mobilitásban/staff week-en való részvétel) esetén, mely a munkavállalót a nemzetköziesítéshez szükséges készségekkel ruházza fel. A munkáltató ezt az egyéni teljesítményértékelésnél is figyelembe veszi amellett, hogy ez a munkavállaló saját egyéni szakmai felkészültségét is gyarapítja. (Hasonló program létezik hallgatóknak is, akik valamilyen nemzetközi mobilitásban, tandem nyelvi oktatásban, buddy programban vesznek részt.)

 

‐Átmozgató irodai sportgyakorlatok a számítógép előtt végzett munka hátrányainak kiküszöbölésére, nagyon hasznos!

 

-Karriertanácsadás: továbbképzések, életciklushoz igazított egyéni tanácsadás, munkakörülmények javítása és csapatépítés

 

 A harmadik nap délelőtt a klasszikus job shadowingról szólt, ami számomra a leghasznosabbnak és gyakorlatiasabbnak bizonyult. Ennek keretében az intézményi nemzetközi kapcsolatok irodájában két munkatárs beszélt a feladataikról az iroda tevékenységeit röviden bemutatva. Mintegy 30-an dolgoznak a részlegnél (a karokon a mobilitással foglalkozó koordinátorok vannak), 17%-a a teljes képzésben résztvevő külföldi hallgatók száma, akik a német programban (az orvosképzés csak németül folyik) ill. egy kevert, angol-német programban vesznek részt.  Az irodának három fő tevékenysége van: felvételi ügyek; az intézményi megállapodások kezelése (850 szerződést kezelnek az Európa több országában is használatos „Move on” integrált rendszer segítségével) és finanszírozási ügyek; bejövő hallgatóknak és oktatóknak nyújtott szolgáltatások, mely utóbbira a későbbiekben kitérek. A Move on programon keresztül elektronikus nominálást, a szerződések kezelését, levelezést, az ösztöndíjak kiszámítását, és számos egyéb feladatot lehet eszközölni. A kimenő Erasmusos vendéghallgatók létszáma kb. 400, míg a bejövőké 150-180-ra tehető, legtöbben Törökországból, Indiából és Kínából érkeznek. A számokból látható, hogy a kettő nincs egyensúlyban, de ennek elérésére törekednek. A német hallgatók legnépszerűbb célországai az Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Norvégia, Finnország, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland, korábban az USA is a desztinációk között szerepelt, de az aktuális politikai helyzet miatt kevésbé preferált az utóbbi időkben.

Az orvostanhallgatók esetében ott is probléma a küldő- és fogadóintézmények különböző tanrendje, ennek ellenére az Innsbrucki - és a Valenciai Egyetem tudja fogadni a hallgatóikat. (A jövőben csak azután írnak alá intézményközi megállapodást, ha a kurrikulumok egyeztetésre kerültek!)

 

Az iroda maga csak információt nyújt vízum és szállás ügyben, előbbit a Bevándorlási Hivatal ügyezi, a migráció felerősödésével sajnos hosszú várakozási idővel. Utóbbi esetében pedig egy linken keresztül lehet kollégiumi szállásra jelentkezni, melyekből 6-7 szétszórva helyezkedik el Essen különböző városrészeiben. Itt érdekes, hogy a bejövő Erasmusos hallgatók harmada nem él ezzel a lehetőséggel a jelentős összegű foglaló és szociális hozzájárulás miatt, inkább az Airbnb rendszerén keresztül foglalnak szállást.

 

Délután az egyéni job shadowingokról beszámoltak a résztvevők a legérdekesebb tapasztalatokról, különbségekről, melyek közül kiemelném az alábbiakat:

 

  • Az Egyesült Királyságban az archiválási rendszer szinte csak elektronikus, Németországban a papír alapú a
  • Többen számoltak be arról, hogy mindenhol nagyon népszerű a rugalmas munkaidőben végzett munka.
  • Németországban a miénkhez hasonlóan az adatvédelmet nagyon komolyan veszik, míg máshol pl. egy hallgató profiljának kinyomtatása és kapcsolatba lépés vele nem ütközik nehézségekbe.
  • Az elektronikus naptár használata az Egyesült Királyságban nagyon népszerű, míg más országokban kevéssé.
  • Saját megfigyelésem szerint érdekes volt látni, hogy a németek zárt ajtók mögött dolgoznak, nálunk a Dékáni Hivatalban ez kevésbé jellemző.
  • Bizonyos országok (Észtország, Litvánia, Finnország) intézményeiben rendelettel szabályozzák, hogy a külföldi hallgatók/oktatók számára milyen és mennyi dokumentumot kell angolra lefordítva elérhetővé tenni. (a PTE e téren nem áll rosszul, bár a nyomtatványok tekintetében, különösen a vendégoktatók esetében ezen lehetne javítani).

 

A nap zárásaként a még nem intézményesült (a Nemzetközi Kapcsolatok Irodájának részeként működő), vendégoktatóknak nyújtott szolgáltatásokról (’Welcome Services’ esett szó, mely körébe esnek a vízummal és bevándorlási ügyek, szállás, egészségbiztosítási tanácsadás, adózás, nyelvtanulási lehetőségek és a családot is érintő (iskola/óvodakeresés, stb.) ügyek. Jelenleg ezen feladatok nagy részét a tanszéki/kari titkárnők látják el, az ő képzésüket is segítik a fenti területekben.

 

Ezen túlmenően távlati célként szerepel még egy online jelentkezési felület kialakítása a bejövő vendégoktatók részére, információs napok (adózás, fizetési cédula értelmezése, biztosítási ügyek, stb.), interkulturális tréning, az ünnepekhez köthető összejövetelek valamint kirándulások/múzeumi látogatások szervezése, melyet egyelőre a humánerőforrás szűkössége miatt nem tudtak megvalósítani.

Úgy gondolom, hogy a fenti tevékenység intézményi szintű megszervezése nálunk is jó gyakorlat lehetne, első lépésben egy online felület kialakításával, minimális személyzettel, esetleg egy igényes kiadvánnyal megtámogatva. (Ebből hoztam haza egy mintapéldányt, mely több német egyetem együttműködésével jött létre).

 

Szintén hasznosnak és jónak találtam az adminisztratív dolgozók hálózatának ötletét, és a nemzetköziesítés részeként a munkavállalók kompetenciáinak fejlesztését és elismerését akár a teljesítményértékelési rendszer részeként. A program alapjában véve nagyon jól összerakott és német precizitással megszervezett volt, amit hiányoltam, hogy a jelenlévőknek csak korlátozottan volt lehetősége egymással szakmai tapasztalatot cserélni, a job shadowing inkább az esseni és a küldő egyetemek viszonylatában működött, egymás között kevéssé. Szintén személyes meglátás, hogy időnként túl feszes tempójúnak tartottam a 3 napra összesűrített programot, (ezt többen jelezték az utolsó nap délelőtt tartott visszacsatolások során) szünetek híján kevés lehetőség volt a résztvevőkkel való informális kapcsolatépítésre, ismerkedésre, bár a téli időszakban elhagyhatatlan forralt bor fölött azért erre is sort kerítettünk a karácsonyi vásárban az elutazás előtti este.

 

 

Összességében véve a fenti előadásokat szakmailag nagyon hasznosnak ítélem meg, és ezúton szeretném megköszönni a német kollégák munkáját, illetve a Pécsi Tudományegyetemen az érintettek támogatását, hogy ez az út megvalósulhatott az Erasmus+ Program által nyújtott támogatással.

 

 

Beszámoló az Erasmus+ adminisztratív személyzeti mobilitási program támogatásával folytatott staff week témájú kiküldetésről

2017. szeptember 19. – 2017. szeptember 23.

Fogadó intézmény: Hochschule Esslingen, Németország

 

A fogadó intézmény Esslingen városban, Baden-Württemberg állam Stuttgart régiójában található. Az intézmény 11 karon 25 alapképzést és 12 mesterképzést kínál. A fókusz a régióban jelentős gépjárműiparra tekintettel a mérnöki, menedzsment képzéseken van, de ugyancsak kiemelt az egészségügy és ápolói szolgáltatásokon is.

A személyzeti hét témája a nemzetköziesedés, nemzetköziesítés volt a programok ennek megfelelően tartalmaztak közös előadásokat, műhelymunkákat és megbeszéléseket. Az intézmény részéről a szervező a nemzetközi kapcsolatokkal és mobilitással foglalkozó egység volt, így jelentős részben a hallgatói és oktatói nemzetköziesítés volt fókuszban. Műhelymunkákon és megbeszéléseken nyílt lehetőség kutatói támogató szolgáltatásokról történő tapasztalatcserére.

Az első előadások a hallgatói mobilitások újszerű megközelítéséről szóltak. Ezek alapján folyamatosan dolgoznak a külföldi és helyi hallgatóik közötti interakciók szélesítésén és mélyítésén, annak érdekében, hogy interkulturális kompetenciák a mobilitásban nem részt vevő hallgatók esetén is fejlődhessenek. Sor került egy kerekasztal megbeszélésre is az európai szintű – elsősorban Erasmus+ által támogatott - mobilitáshoz vezető történelmi háttér témájában. Rendkívül érdekes volt megismerni a nézőpontjukat a második világháborúig tartó időszak egymással versengő, egymás elől elzárkozó nemzetek és az 1945 utáni egymással kooperáló, egymás felé nyitott országok tekintetében.

A következőkben a résztvevők közötti interkulturális interakciókra került sor. Ebben a küldő intézmények és nemzetek kölcsönös megismerésén volt a hangsúly, továbbá a helyi kultúra, német történelem és nyelv megismerése történt.

Sor került még az adminisztrációval foglalkozó munkatársakkal közös megbeszélésre, ahol megismertük egymás munkamódszerét, munkakörnyezetét, működési modelljét.

Körbevezettek minket az intézmény központi kampuszában ahol a megtapasztaltuk, hogy mekkora odaadással és figyelemmel viseltetnek a történelmi épületeik fenntartására és üzemeltetésére, valamint ennek érdekes egységét a modern épületekben kialakított korszerű oktatói-kutatói infrastruktúra használatára. Kulturális, helytörténeti bemutatókon is részt vettünk, ahol megtapasztaltuk a helyi kultúra népszerűsítésének hatékonyan és módszeresen felépített, érdekes és szórakoztató módját.

A személyzeti hét hasznosnak bizonyult a személyes kompetenciák fejlesztésében, különösen az interkulturális, kommunikációs, interperszonális tekintetben. Továbbá több, a későbbiekben is hasznosítható személyes kapcsolat kialakítására került sor német, portugál, spanyol, finn, lengyel és ciprusi kollégákkal.

 

 

Szakmai beszámoló – Erasmus+ személyzet mobilitás

Würzburg 2017.02.13 – 17

 

Szakmai beszámoló – Erasmus+ személyzet mobilitás

 

Az ERASMUS+ támogatás segítségével 2017. február 3-17 között egy hetet tölthettem el a Würzburgi Egyetemen. Az utazásom célja a német partneregyetem nemzetközi pályázatok kezelésével kapcsolatos módszereinek, gyakorlatának megismerése volt.

A legnagyobb kihívást tulajdonképpen az előkészítés, a fogadói nyilatkozat megszerzése jelentette, mivel az ottani – közös pályázati munka során már megismert – kollegák mintha nem értették volna, hogy mit is szeretnék tanulmányozni (későbbiekben kiderült ennek az oka). Végül Dr. Németh Balázs bíztatására, hosszas, több körös egyeztetés után, látva a konkrét munka- és időtervet (ami párhuzamosan megvalósuló egyéb projekteseményekre épült) már nem volt gond.

Az utazás gyakorlati megszervezése és megvalósítása során nagy könnyebbséget jelentett, hogy a Pécsi Tudományegyetemről különböző célú és jellegű tevékenységekkel (Winter School részvétel, projekttalálkozó, konferencia, staff mobilitás) többen is részt vettünk a Würzburgi Egyetemen párhuzamosan zajló eseményeken. Ez lehetőséget adott arra, hogy az előkészítés során és a helyszínen is megosszuk egymással tapasztalatainkat, segítsünk a mindennapi apróságokban, annak ellenére, hogy mindenki másként szervezte az útját.

Az 5 nap során alkalmam nyílt arra, hogy a német projekt „staff” – csapathoz csatlakozva, a résztvevő megfigyelés eszközével tapasztalatokat gyűjtsek az alábbi területeken:

 

- Nemzetközi projektesemény és projekttalálkozó megszervezése és párhuzamos lebonyolítása  Különösen tetszettek azok a praktikus és költséghatékony megoldások, mint pl. egy szemináriumi terem átalakítása ’mobil irodává’ és fogadóközponttá, mely egyben a résztvevők állandó kávézó és találkozóhelye is volt; vagy a környezettudatosság, ami az infrastrukturális kialakítástól kezdve a mindennapi apróságokig valamennyi szinten megjelent)

 

Szakmai beszámoló – Erasmus+ személyzet mobilitás

 

- A szervezet és a működési folyamatok megismerése és kapcsolatépítés a projektben közreműködő kollegákkal

A német kollegák kifejezetten kedvesek és segítőkészek voltak mindenkivel, tökéletesen átlátják a folyamatokat és jellemzően nem az egyes szakterületek, hanem az egyes tevékenységek – projektek szerint „szakosodnak”. Nincs külön szervezeti egység a projektek kezelésére, hanem az egyes karokon (jellemzően egy-egy nagy nemzetközi pályázati rutinnal rendelkező szakmai vezető köré rendeződve) tulajdonképpen diákmunkásként – az egyetemi tanulmányok mellett, szerződéssel – felelősek egy-egy projekt (vagy annak valamelyik részterülete) lebonyolításáért és adminisztrációjáért.

Ez nagy felelősséget jelent számukra és tulajdonképpen személyi kockázatot is hordoz az egyetem részére, hiszen teljesen személyfüggő, hogy ki mennyire ért a pályázatokhoz, mennyire készül fel/néz utána a speciális szakmai előírásoknak.  Egyfajta garanciát a szakmai vezető gyakorlata és „ellenjegyző” – ellenőri feladata jelent, illetve a közismert (és a gyakorlatban is megtapasztalt) német precizitás.

 

- Nem várt helyzetek rugalmas kezelése

A helyszínre érve derült ki, hogy a főszervező, és a hetet plenáris előadásával megnyitó Professzor-asszony megbetegedett és nem tud részt venni a hétfői programon (végül csak csütörtökön csatlakozott). Élmény volt megtapasztalni, ahogy a fiatal kollegák a változást azonnal kezelték és rugalmasan megoldották a Professzorasszony hiányzásával kialakult helyzetet.

 

- Projektmegvalósítás és adminisztráció Idegen nyelvi környezetben

Izgalmas feladat volt annak megfigyelése, hogy miként működik a napi gyakorlatban a pályázatokhoz kapcsolódó kétnyelvű (német és angol) kommunikáció és adminisztráció – mind szóban, mind írásban. Tekintve, hogy mindkét idegen nyelvet magas szinten (közepes illetve felső) értem és használom, valamint hogy a mindennapi munkavégzés során is folyamatosan szükségem van rájuk, ezért ebből a szempontból különösen hasznos volt ez a hét, sokat fejlődtem e területen.

Összefoglalásul és konklúzióként elmondható, hogy a Würzburgi Julius-Maximilians Egyetemen a nemzetközi projektmunka kiemelt jelentőséggel bír és stratégiai szinten elismert. Az eredményeik és a gyakorlati projektmegvalósítás nagyon magas színvonalú, ami elsősorban az emberi tényezőnek és kevésbé a szervezeti kialakításnak köszönhető. A projektesemények „résztvevő megfigyelése”, a konzultáció az adminisztrációt és pénzügyeket (is) végző kollegákkal, az idegen nyelvi környezetben végzett munka, ismerkedés, mindenképpen hasznos volt és hasznosul a további egyetemi munkámban és biztos vagyok benne hogy közvetlen gyakorlati eredménye is lesz a COMPALL projektben (valamint esetleges további közös pályázatoknál) a könnyebb és gördülékenyebb együttműködés miatt.

 

Az ERASMUS+ személyzeti mobilitás segítségével megszerzett sok új ismeret és élmény okán mindenképpen csak ajánlani tudom valamennyi, az egyetemi adminisztrációban dolgozó kollegának az élethosszig tartó tanulás ezen formáját!