Úti beszámoló munkatársi képzés mobilitási tevékenységről
2018. április 3-6., Leuven
A Leuveni Katolikus Egyetem Orvosi Kara adott helyet a képzésen/partnerlátogatáson való részvételemhez, támogatást pedig az Erasmus+ Program és az AOK nyújtott, mely keretén belül a mobilitási tevékenység megvalósult Belgiumban. Az eseményen az AOK-hoz hasonló profilú egyetemek illetve azok orvosi karainak képviselőivel (adminisztratív munkatárs, döntéshozók, befektetők) való tapasztalatcsere és esetleges kapcsolatépítés volt az elsődleges szempont, valamint a GHLO/VSLO online jelentkezési rendszer megismerése, kezelése. Mivel a felsőoktatás területe is a versenypiac szegmensévé vált napjainkban,- mely célja a magyar felsőoktatási intézmények közötti versenyképesség javítása is - ezért fontos a hasonló külföldi partnerek szakmai tapasztalatainak, jó gyakorlatainak megismerése, ez által a saját szolgáltatásaink színvonalának emelése. (Az AAMC -Association of American Medical Colleges- által üzemeltetett VSLO rendszerbe a Pécsi Tudományegyetem küldő-, és fogadó intézményként elsőként lépett be 2017-ben, és jelenleg egyedüli tagja a magyar orvosképzéssel foglalkozó egyetemek közül, ezzel az AOK nemzetköziesítését, a kimenő és bejövő hallgatói mobilitást támogatva.)
A 2018. januárjában útjára indított Visiting Student Learning Opportunities (VSLO) - korábban GHLO-nak hívott rendszer - lehetőséget biztosít az AOK hallgatóinak, hogy külföldi vendéghallgatóként többek között- a világ 45 országának több mint 80 orvosi egyeteme mellett- az USA-ban (Keck School of Medicine USC) végezzenek hatodéves szakmai gyakorlatot, ahová a jelentkezés kizárólag ezen az online felületen keresztül lehetséges. Karunk, illetve a PTE számára ez volt az elsődleges motiváció a szervezetbe való belépésbe, ugyanakkor a rendszert nyitottá tettük az érdeklődő hallgatók részére más desztinációk tekintetében is. A találkozón a Keck School of Medicine USC képviselője is részt vett, aki az eseményt követően Pécsett tett látogatást egy korábbi terv megvalósulásaként, illetve dr. Jenny Samaan, az AAMC igazgatója is jelezte pécsi látogatási szándékát előreláthatólag 2018. szeptemberében.
A Leuveni Katolikus Egyetem –akikkel jelenleg kétoldalú Erasmus szerződésünk, és jó kapcsolatunk van- az európai partnerországok közül elsőként lépett be az AAMC-be annak alakulásakor, így a jó gyakorlatok átadására a legalkalmasabb partnerintézmény. Az ő szervezésükben valósult meg az érkezés napján az informális vacsora, ahol azok is részt vettek, akik még nem tagjai az AAMC-nek illetve a VSLO rendszerének, de érdeklődést mutatnak a tagság iránt. Másnap az egyetemek/partnerek bemutatkozását is az ő előadásuk indította bemutatva a képzéseiket, működésüket. Érdekes volt hallani, hogy a belga rendszer szerint minden hozzájuk jelentkező hallgatót fel kell venniük létszám korlát nélkül, ha azok teljesítményük (egy állami vizsgán való megfelelés) alapján megfelelnek! Szintén kiváló ’házon belüli’ nemzetköziesítési eszköz a 2016-ban útjára indított programjuk, mely szerint a 3 éves MA képzés 1. szemeszterében a belga hallgatók egy része angol nyelvű képzésben vehet részt az egyetem külföldi vendéghallgatóival egy csoportban (max. 25 fő). Így a belga hallgatók –akik angol nyelvtudásuk, tanulmányi eredményük, motivációjuk alapján nyernek felvételt a programba- mobilitás nélkül is tapasztalatot gyűjtenek külföldi orvostanhallgatókkal való közös, négy modulból állóképzésük során. Ez a modellt kísérleti jelleggel véleményem szerint az AOK-n is megvalósítható lenne.
A mintegy 20 partner bemutatkozása sajnos nagyon elhúzódott időben, mivel többen jócskán túllépték a megadott időkeretet, és a korábban megküldött prezentációs sablont tágan értelmezték (volt aki PR videót mutatott be intézményéről, mely esetleges elkészítése egyébként megfontolandó marketing szempontból az általános AOK-t bemutató ppt prezentáció alternatívájaként). Így a bemutatkozásukat a nap végére és másnap reggelre beiktatva tudták befejezni a résztvevők, mely kissé megborította és megnyújtotta a programot mindkét nap esetében. Az általános intézményi bemutatkozás mellett a korábbi felkérésnek megfelelően jómagam másnap is prezentáltam volna az angol nyelvű orvosképzésről a nem angol anyanyelvű országokban témában (English Medium Instruction Medical Programs in non-English speaking countries). Mivel ez nem valósult meg az előadás műhelymunkává való átalakítása miatt, -melyről sajnos csak a helyszínen értesültem-, így a két előadást szintetizálva, rögtönözve próbáltam teljessé tenni Karunk és a PTE bemutatását. Összességében elmondható, hogy a résztvevő intézmények háttere (magán és állami egyetem, sokan csak fogadó, vagy csak küldő egyetemként vesznek részt, valamely intézmény engedi a hallgatóit külföldi klinikai gyakorlatra a célország nyelvének ismerete nélkül, míg valamelyik csak a célország nyelvének ismeretével engedi azt, vannak akik aktívak -pl. Poznan küldi a legtöbb kimenő hallgatót az USA-ba, vannak akik kevésbé aktívak, stb.,) és motivációja nagyon különböző és sokrétű volt a VSLO-ban való részvétel tekintetében.
A következő programelemként az AAMC és a GHLO működéséről, kezdeti megalakulásáról kaptunk áttekintést, melyek 2009-ben illetve 2013-ban kezdődtek a leuveni, berlini (Charité University) beiruth-i, pittsburgh-i, bostoni és a már említett Keck School (LA) partnerek részvételével. Érdekes volt hallani, hogy több partner azért lépett be a szervezetbe (mint pl. Pécs is) mert a neves, és nagy jelentkezői létszámot kezelő egyetemek (esetünkben a Keck School) már nem tudták kezelni a hatalmas papír alapú jelentkezéseket, és a velük együttműködni kívánó egyetemeket a GHLO-hoz való csatlakozásra és az online jelentkezésre bátorították.
A VSLO rendszerét 2018. januárjában összevonták a korábbi VSAS (az USA-n belüli orvosi egyetemek közti mobilitás) és a GHLO (az USA és a világ más országai közötti mobilitás) programokból, így született a VSLO (Visiting Student Learning Opportunities). Az előadó, dr. Jenny Samaan, az AAMC igazgatója kihangsúlyozta, hogy ezzel egy szolgáltatás és az azt működtető csapat jött létre az előző kettő helyett. A VSLO keretén belül már nem csak végzős hallgatók részére ajánlanak klinikai gyakorlatokat, hanem a jövőben nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni a hibrid programokra (klinikai gyakorlat+kutatás) és a pre-klinikai lehetőségekre is, melyben a Child Family Health International a partnerük. Ezen túlmenően szeretnék online kurzuskínálattal bővíteni a rendszert és a jövőbeni tervek között szerepel az egyelőre teszt üzemmódban működő igényfelmérés az oktatói mobilitás bevezetésére is, melyre egy későbbi előadás is kitért az utolsó nap. Elhangzott még, hogy a VSLO-n keresztül az USA-ba a legtöbb mobilitás az ázsiai országokból való, és az USA-ba irányuló mobilitás nagyban túlszárnyalja az USA-ból a világ többi országába kimenő hallgatók számát. Több partnernek nehézséget okoz a hallgatók bevonása a VSLO/mobilitás rendszerébe, az erre adott tanácsok között szerepel a videó formájában kiküldött promóció, webinariumok tartása webex platformon keresztül, a hallgatók informálása már az első tanulmányi évüktől kezdve, hogy mire aktuálissá válik, addigra már tudatosan készülhessenek a mobilitásra, illetve hallgatói fórumok, orientációs előadások biztosítása a már kiutazott és az érdeklődő hallgatók között. Itt feltett kérdésemre, hogy az új rendszerre (VSLO) vonatkozó marketing anyagok mikorra állnak rendelkezésre, azt a választ kaptam, hogy egyelőre még folyamatban van, ha elkészültek, jelzik a partnereknek.
Számomra az egyik legjobb és gondolatébresztőbb előadás Dr. Pablo González-Blasco-é volt, (társalapítója és ügyvezetője a SOBRAMFA- Medical Education and Humanism nevű szervezetnek Brazíliában) akik a gyógyítás humanisztikus, empatikus szemléletére fektetik a hangsúlyt az orvostanhallgatók képzésekor. Mindezt nem az egyetem falai között, hanem a 95%-ban a való világban, a betegekkel való interakció során a képzés kezdetétől fogva, pl. filmművészeti alkotások bemutatásával és a filmélmények ilyen vonatkozású megtárgyalásával (pl. Micsoda nő, Oroszlánkirály, Frankenstein, aki testeket képes kreálni, de a lélekről megfeledkezik- ezekből a filmekből részleteket játszott le és kommenteket fűzött az előadó, ahogyan azt a hallgatókkal is teszi). Céljuk, hogy ne a technológia és az egészségügyi rendszer dominálja a gyógyítás folyamatát, hanem a beteg-orvos empatikus kapcsolat, ami ha jól működik, köztudottan hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a gyógyulás folyamatát. Javaslata szerint ezt a humanisztikus, reflexióra hangsúlyt helyező szemléletet kellene beépíteni az orvosképzések tanrendjébe, ami manapság a legelhanyagoltabb! Jómagam mindenképp javasolnám őt meghívni Karunkra akár egy az EGSC által szervezett motivációs beszéd előadásra, megítélésem szerint a professzor úr közvetlensége és elhivatottsága erre lehetőséget adna, a téma tanrendbe való beépítése pedig szintén hasznos lehetne.
A fenti programelemnek, illetve a Pittsburgh-i Egyetem által prezentált partnerkapcsolat építésnek nem volt közvetlen relevanciája a VSLO tematikájához (ez az összejövetel az első volt a partnerek számára, kicsit útkereső a tekintetben, hogy a későbbi találkozókra van-e igény, és ha igen, akkor milyen gyakorisággal és milyen témákra koncentrálva), bizonyos előadások inkább bemutatkozó jellegűek voltak, áttekintést adtak egy-egy intézmény jó gyakorlatáról. Ebben az esetben az előadó, John Mahoney dékán úr (University of Pittsburgh USA) azt mutatta be, hogy miként hoztak létre a saját egyeteme mintájára, egy amerikai rendszerű campust (nem csak orvosi fakultánst, hanem más karokat is) 2012 óta Kazahsztánban (University of Nazarbayev). Ez magában foglalta a tanrend kialakítását, az oktatói és adminisztratív személyzet felkutatását és alkalmazását, az eljárások kidolgozását és az egyetem honlapjának és az infrastruktúra kialakítását a különböző beszerzésekig. Így sikerült kialakítani egy 4+4 éves orvosképzést, 2015-ben indult az első évfolyam 20 fős létszámmal! Az intézmény államilag finanszírozott (létrehozását is politikai felső vezetés támogatta) és a hallgatók ösztöndíjat is kapnak.
Egy következő blokkban műhelymunka zajlott a sikeres hallgatói mobilitás (előkészületek, mobilitási időszak, majd az azt követő értékelés, visszacsatolás) megvalósítása érdekében, ahol a résztvevők összegyűjtötték és megosztották egymással gondolataikat, ötleteiket, jó gyakorlataikat, ehhez felvezető gondolatokat, jó gyakorlatokat a bostoni illetve a leuveni kollégák tettek. Előbbinél érdekes volt, hogy erre a célra létre hoztak több mint 50 intézmény részvételével egy mindenki számára ( az AOK hallgatóinak is!!) ingyenes online kurzust, -ami használati útmutatóként funkciónál 'Practitioner's guide to Global Health’ néven, és amit a tanrend részéve tettek a kiutazó hallgatók tekintetében. A hallgatók kötelesek elvégezni kiutazásuk előtt a kurzust, mely három (általános előkészületek/motiváció/pénzügyi alap megteremtése; a konkrét indulás előtti feladatok/oltások beszerzése, közvetlen kockázatok feltérképezése, kulturális és etikai tudnivalók; valamint a mobilitási időszakot követő értékelés, visszacsatolás) fő részből áll, és a következő linken ez bárki számára elérhető: https://www.edx.org/course/practitioners-guide-global-health-bux-globalhealthx
A kurzus elvégzése ellenében a hallgatók erről igazolást is kaphatnak, ugyan azt $50 USD ellenében.
A leuveni vendéghallgatói mobilitásoknál érdekes volt hallani, hogy két évvel korábban megkezdődik a kiválasztási folyamat, -aminek előnye és hátránya is van-, mely kezdetben az ezzel foglalkozó irodának, a későbbi szakaszban pedig a hallgatónk jelent feladatokat. A jelentkezőket három csoportba (Afrika/Fülöp-szigetek; Európa/ Dél-Amerika;illetve Kína/Kanada/Ausztrália) kategorizálják a szerint, hogy milyen kötelező feltételeknek kell megfelelniük a hallgatóknak. (ez főképp a fogadó ország követelményeitől függ, pl. nyelvvizsga, kreditigazolás, interjú, egyéb vizsgák)
A következő, szerintem nagyon érdekes témafelvetés az angol nyelvű orvosképzések a nem angol anyanyelvű országokban témában volt. A műhelymunka keretében a résztvevők elmondták saját intézményeik motivációját a program indításával kapcsolatban -nemzetköziesítési stratégia része, anyagi okok, az ország etnikai összetétele (pl. Libanonban a lakosság gyerekkortól angol, francia és arab nyelvű oktatásban részesül). Az Olaszországban élő, de brit nemzetiségű és nyelvész képzettségű Amanda Murphy, a workshop moderátora sajnálatosnak tartja, hogy a nem megfelelő nyelvtan használata mellett, azt a devalváló folyamatot látja, hogy a nyelv egyre jobban elszakad annak kulturális, civilizációs tartalmától, nem is beszélve Arról, hogy sok esetben a lebutított nyelvhasználat miatt a tartalom közvetítése sem biztos, hogy sikeres. Mivel azonban a mai globalizációs világban egyre nagyobb szükség van az angol nyelv közvetítő szerepére- 2000 óta Kína, Japán, Szingapúr és Korea egyre nagyobb mértékben tart erre igényt-, az ilyen oktatást folytató intézményekben háttérszolgáltatásokra is szükség van. Ilyen tekintetben a az AOK az Angol Hallgatói Szolgáltató Iroda, az EGSC tekintetében és a több mint 30 éves programjával nem szégyenkezhet, a résztvevők az e célra kiadott kiadvány kapcsán nagyon pozitívan nyilatkoztak. Általánosan elhangzott, hogy sok esetben a hallgatók elégedetlenek az oktatók nyelvi tudásszintjével.
A program zárásaként két kulcsprogram –az amerikai kezdeményezésű Fulbright és az EU-s kezdeményezésű Erasmus+ programban rejlő finanszírozási lehetőségeket mutatták be az előadók az orvosképzés és kutatási projektek tekintetében a különböző mobilitási kategóriák (hallgatói, oktatói, munkatársi) szerint.
A VSLO program tekintetében a Leuvenben szerzett szoftverkezelési technikai tapasztalat sajnos nem kristályosodott ki teljesen, mivel a rendszer működésének bemutatására szánt tréninget utólag illesztették be a programba, és azon már nem tudtam részt venni a korábban lefoglalt repülőjárat miatt. Több résztvevő jelezte, hogy az új rendszer software-e, az új online felület működése nem probléma nélküli, a hibák kijavítása pedig többszöri jelzés ellenére nem történt meg. Az AOK profiljában felmerülő hibák kiküszöbölésére az AAMC-s kapcsolattartó kolléganővel –akivel közel másfél éve együtt dolgozunk, így mindenképp pozitív volt a vele való személyes találkozás- próbáltam időt szakítani az egyik kávészünetben. Itt tetem fel egy korábbi megválaszolatlan kérdést is a hallgatói értékelés vonatkozásában is, melyre a korábbi GHLO rendszer lehetőséget adott, de a mostani VSLO nem, így az AAMC munkatársai a mobilitásban részt vett hallgatókat emailen keresztül kiküldött kérdőíven keresztül kérik meg az értékelésre.
Összességében véve a fenti előadásokat és workshopokat szakmailag nagyon hasznosnak ítéltem meg, és ezúton szeretném megköszönni a belga és amerikai kollégák munkáját, illetve a Pécsi Tudományegyetemen az érintettek támogatását, hogy ez az út megvalósulhatott az Erasmus+ Program által nyújtott támogatással.