Munkatársak beszámolói az Olaszországban töltött Erasmus+ ösztöndíjas szakmai tréningről

University of Urbino (Olaszország, 2018. február)

 

University of Urbino (Olaszország, 2018. február)

 

Az Erasmus+ mobilitási program keretében 2018. február 12-16 között részt vettem az olaszországi University of Urbino Centre for Foreign Languages intézete által szervezett szakmai továbbképzésen, ahol egyben felkért vendégoktató is voltam. Az intézet évek óta szervezi a Nyelvi Olimpiát angol, francia, spanyol és német nyelvből. A versenyen 16,000 olasz diák vett részt és közülük a legjobb 30 versenyzett az első helyért februárban, miközben nyelvtanáraik továbbképzésen vehettek részt.

A továbbképzésen több nemzetközi oktató is részt vett, többek közt Izlandból, az Egyesült Királyságból és Spanyolországból, így ezen országok idegennyelv- és szaknyelvoktatással, követelményekkel és vizsgáztatással kapcsolatos innovatív gyakorlatát is megismerhettem, illetve eszmecserét folytattunk az Erasmus kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről és közös kutatásokról is. Az izlandi kollégák nagy érdeklődést mutattak a nálunk folyó orvostudományi képzések iránt, illetve az Urbinoi egyetem Gyógyszerésztudományi kara jelezte is, hogy felveszi a kapcsolatot a PTE Gyógyszerésztudományi karával Erasmus kapcsolatok kiépítése végett, hiszen a nálunk három nyelven indított gyógyszerészképzésnek nagy vonzereje van más európai felsőoktatási intézmények számára.

 

Úgy gondolom látogatásom mind a kapcsolatépítés mind pedig a szakmai fejlődés szempontjából egyaránt hasznosnak bizonyult. Ezúton is szeretném megköszönni az Erasmus+ program nyújtotta támogatást, és remélem, hogy a tanulmányutam során kialakított szakmai kapcsolatok további sikeres együttműködések alapjai lesznek majd a jövőben.

 

 

ACCADEMIA DI BELLE ARTI DI NAPOLI

ITALY

2018.07.09-13.

 

Előzmények:

Egyetemista koromban is sokat hallottam az ERASMUS programról és mindig felnéztem azokra, akik bátorságukkal külföldön gyarapították ismeretiket. Talán a nyelvtudásom, talán bátortalanság, talán egy kicsit a honvágy miatt is, de sosem mertem megtenni ezt a lépést.

Azt meg végképp nem gondoltam, hogy felnőtt fejjel fogok nekivágni a munkahelyemről egy Erasmus + programnak, amiről már itt a Művészeti Karon is sokat hallottam.

Amióta Erasmus Koordinátorunk van, azóta nagyon felgyorsultak az események karunkon és nagyon sok munkatársamtól hallottam, hogy Ő is részt vett ilyen programban. Így nagy hatással voltak rám az ismerőstől, kollegáktól hallgatott jobbnál jobb történetek, amelyek az ő Erasmus-os élményeikhez kötődtek.

 

Motivációim:

A nápolyi Akadémia kiválasztásánál a legfontosabb szempontot egy jelenlegi  hallgatónk ottani ösztöndíja adta: szerettem volna megismerni, hogy milyen körülmények között, milyen tanulmányi lehetőségekkel látják el intézményünk polgárait. Saját munkakörömből fakadóan pedig az is foglalkoztatott, hogy a fogadó intézményben milyen keretek között, milyen módszerekkel végzik hasonló munkakörben az adminisztratív folyamatokat. Több mint 5 éve végzem jelen munkakörömben a feladataimat, amely időszak alatt hajlamos „beszűkülni” az ember látóköre, rutinná válnak a mindennapi feladatai, ezért kíváncsi voltam, hogy egyik társ- intézményünkben milyenek a mindennapos teendők, hogyan szervezik és kezelik egy vezető beosztású egyetemi dolgozó hivatali életét. Az angol nyelvi beszédkészségem javítása miatt kapcsolati nyelvként az angolt választottam, ezáltal „kényszerítve” magamat a megszólalásra.

 

A nápolyi partnerünk:

Öt napot (2018. július 9-13.) töltöttem az Academia di Belle Arti di Napoli-n, ahol két kiváló Erasmus koordinátor segített eligazodni az intézményben. Prof. Patrizia Valerio főként az adminisztratív teendők ismertetésében segített sokat, Prof. Mariateresa Girosi pedig az Akadémia mindennapjaiba engedett betekintést szakszerű útmutatásaival  és idegenvezetésével.

Remek lehetőségem nyílt beülni egy-egy ottani szemináriumra, megnézni a vizsgaidőszakban a végzősök diplomavédésre történő jelentkezését és annak folyamatát. Prof. Mariateresa segített megismerni a különböző specializációk oktatási metódusait, körülményeit. Bemutatott a szakirányok vezető oktatóinak, akik meséltek és szemléltették is az általuk vezetett disciplinák főbb direktíváit, követelményeit, módszertani sajátosságait, illetve lehetőségem volt beszélgetni hallgatókkal is, akik kreatív kibontakozásuk sokszínűségére hívták fel a figyelmem.

Prof. Patrizia vázolta az akadémiai év felépítését (trimeszterek), az ötéves képzési struktúra egymásra épülését (3 év alapképzés + 2 év specializáció), valamint a külföldi Erasmus hallgatók   valamennyi  időszakba  való  bekapcsolódásának  lehetőségét.   Megismertem    az

osztályozási rendszer sajátosságait is, amely - eltérve a magyarországi gyakorlattól – 30-as skálán, kifinomultabban tudja mérni a diákok tudását, készségeit és képességeit.

Prof. Mariateresa egyetemi idegenvezetőként kalauzolt a különböző szakirányok között a történelmi épület falai között. Megismertette velem a „vizuális művészeti ágakon” belül a festészeti iskola, a dekorációs szak, a szobrászat és a „vésészet” szakirány képzési  struktúráját, a rendelkezésre álló taneszközök sokszínűségét, az anyagok beszerzésétől a művek elkészüléséig vezető utat.

Bepillantást nyertem a „dizájn és alkalmazott művészeti ágakon” belül a színházi és filmes díszlettervezés, a grafikus dizájn, a modern média művészetek, a fényképezés-televíziózás- filmezés és a ruhatervezés-kosztümkészítés (fashion design) berkeibe.

Kiváló szakképzési kereteket biztosítanak azáltal is, hogy egy teljes értékű, kiválóan felszerelt színház is működik az egyetemi épületen belül, ahol nézőként részt vehettem egy próbán is. Figyelemmel kísérhettem az ún. gypsariumban (kb. szobor tár) a hallgatók alkotási gyakorlatát. A grafika teremben új nyomtatási technológiák és eljárások kísérleteinek fázisait fedték fel előttem. Posztmodern alkotási termükben pedig különleges anyagokból épített és formázott műalkotásokat csodálhattam.

A szemináriumi kutatómunka, valamint a szakdolgozatok megírásához jelent  kitűnő segítséget az intézmény falain belül működő könyvtár is. A bibliotéka vezetője elmondta, hogy az évszázadok alatt vásárolt - és szabadon kutatható - gazdag könyvanyag és annak folyamatos bővülése jelentős mértékben a nápolyiak töretlen és folyamatos adományozási kedvének is köszönhető.

Lehetőségem adódott Nápoly város kulturális értékeinek, szellemi örökségének is a megtekintésére, és mindezek megismerése nyitotta fel szememet arra vonatkozóan, hogy honnan eredeztethető az egyetemi polgárság kreativitásának gazdag forrása, inspirációjuk bölcsője.

Kíváncsiságom ezek után a saját munkakörömhöz kapcsolódó feladatok ottani sajátosságai felé terelődött, amelynek során kiderült számomra, hogy az Akadémia nincsen olyan központosított irat feldolgozási és irattározási szinten, mint a PTE: hiányzik az egységes kimenő és beérkező irat rendszerezési és tárolási, valamint keresési rendszer, amely nálunk már adott. A dolgozók saját hatáskörben döntenek egy-egy levél vagy küldemény archiválásáról vagy törléséről/megsemmísítéséről. A centralizáltság hiánya nehézkessé teszi a dokumentumokban történő keresést és kutathatóságot is. Egyetértettünk abban, hogy kiváló lehetőség lenne számukra, ha az Erasmus koordinátorok és az adminisztratív dolgozók ellátogatnának Egyetemünkre, hogy megismerhessék a nálunk már olajozottan működő központosított ügyiratkezelési folyamatokat.

Kiderült számomra az is, hogy az Akadémia dékánjának asszisztense napi szinten az enyémhez hasonló feladatokkal és adminisztratív teendőkkel szervezi felettesének hivatali mindennapjait: regisztrálja és alakítja a dékán találkozóit, fogadja a vendégeket, a hivatalos levelezést bonyolítja, továbbítja a hallgatói, dolgozói és külsős megkereséseket a dékán felé.  A különbség is egyértelműen megmutatkozik: az ottani dékán segédje kizárólag a felettesével kapcsolatos dolgokkal foglalkozik, így nem terhelik a kar adminisztratív életével  kapcsolatos egyéb teendők, mint például a PTE gyakorlatában a szabadság nyilvántartás vezetése, az iktatás, statisztikai adatszolgáltatás stb.

 

Összegzés:

Kitűnő lehetőség volt számomra a kint töltött idő alatt felmérni és összehasonlítani a saját lehetőségeimet és szakmai körülményeimet egyik külföldi partner intézményünk sajátjaival. Összegezve a látottakat megállapítottam, hogy annak ellenére, hogy történelmi épületük impozáns mivolta felülmúlja karunk modern épületének hasonló adottságait, az infrastrukturális lehetőségeiket azonban korlátozottabbnak, rendszerezési gyakorlatukat kezdetlegesebbnek találtam. Kiemelném ezért, hogy az Erasmus + program nemcsak számunkra biztosít lehetőséget a kitekintésre, de a nápolyiak részére is esélyt teremt pécsi Egyetemünk megismeréséhez, és a nálunk jól működő hazai folyamatok átvételéhez az ottani gyakorlatukba. Bátorítom ugyanakkor kollégáimat is a nápolyi Akadémia és más külföldi társ intézmények meglátogatására, mivel kitágítja a módszertani gyakorlatok tárházának ismeretét, és rávilágít a dolgozói és hallgatói munkafolyamatok különbözőségére.

Szeretném egyúttal köszönetemet és hálámat kifejezni a PTE-nek, a Művészeti Karnak, az Academia di Belle Arti di Napoli-nak és az Erasmus Koordinációs Irodának, hogy lehetővé tették számomra az ösztöndíjat és a kiutazást!

 

ACCADEMIA DI BELLE ARTI DI NAPOLI

 

ACCADEMIA DI BELLE ARTI DI NAPOLI

 

ACCADEMIA DI BELLE ARTI DI NAPOLI

 

ACCADEMIA DI BELLE ARTI DI NAPOLI

 

ACCADEMIA DI BELLE ARTI DI NAPOLI

 

Ca’ Foscari University of Venice (Olaszország, 2018. május)

 

Az Erasmus+ Személyzeti Mobilitás keretében 5 napot töltöttem a velencei Ca’ Foscari University of Venice (www.unive.it) egyetemen, amely Olaszország 3. legsikeresebb egyeteme. A látogatásom során a következő programokon vettem részt:

  • A kutatási terület vezetőjével, Dario Pellizzon-val áttekintettük az egyetem stratégiáját és ezen belül az ő felügyelete alatt álló osztály feladatait.
  • Prezentációt tartottam a kutatási terület kollégáinak (pályázati és projekt menedzserek) a Pécsi Tudományegyetemről és a kiemelt kutatási területeinkről.
  • Az ERC pályázatokkal foglalkozó kollégákkal a kutatókat érintő pályázati forrásokat és az elért eredményeiket tekintettük át - számos érdekes jó gyakorlatot ismertettek velem.
  • A kommunikációs iroda vezetőjével a tudománykommunikációról egyeztettünk és egy lehetséges együttműködés kereteit is felvázoltuk.
  • A Közgazdaságtudományi Karon megismerkedhettem a futó projektekkel, különös tekintettel a turisztikával összefüggő Interreg programokban való részvétel jó gyakorlataival.
  • A kutatáshasznosítási irodában bemutatták a létrehozott egyetemi vállalkozásokat és azok működését, piaci eredményeit, sikereit.
  • Mestrében az egyetem kutatási központjában lehetőségem nyílt találkozni számos kutatócsoporttal, többek közt az informatika, környezetvédelem és a molekuláris biológia területén.

A tapasztalatcsere eredményeképp jelenleg egy közös ITN pályázat beadását tervezzük 2019 januárjában a Ca’ Foscari University of Venice egyetemmel. Az egyeztetések már meg is kezdődtek.

Ca’ Foscari University of Venice egyetem sok, a PTE számára is hasznosítható tudással rendelkezik a H2020 programhoz való stratégiai illeszkedés folyamatának kivitelezése, valamint kapcsolódó projektet tervezése és megvalósítása területén.