Munkatársak beszámolói az Olaszországban töltött Erasmus+ ösztöndíjas szakmai tréningről

University of Trento, Trento, 2019.05.20-24.

 

Ebben az évben a University of Trento által szervezett tematikus héten vehettem részt. A meghirdetett programra, az intézménybe és Olaszországba is nagy várakozásokkal érkeztem, hiszen első alkalommal utaztam olasz nyelvterületre, egy olyan intézménybe, melyet viszonylag rövid múltja ellenére kitűnő helyen rangsorolnak nemzeti és nemzetközi szinten, mindemellett karunk által is pozitív megítélésnek örvend.

Külön öröm volt számomra, hogy a hét workshopjai között több olyan előadás is szerepelt a meghirdetett programban, amely közvetlen kapcsolódott munkakörömhöz, a nap mint nap végzett munkámhoz. A tanév során, különösen a kezdeti időszakokban tanulmányi ügyintézőként sokszor szembesülünk a kulturális sokk jelenségével, melyek megnehezítik a külföldi hallgatóink beilleszkedését, személyes és szakmai életük alakulását. Izgalmas World Café beszélgetések során különböző európai, észak-afrikai, ázsiai és dél-amerikai intézményekből érkező kollegákkal cserélhettünk tapasztalatot azokról a módszerekről, amelyek segíthetik a nemzetközi hallgatók beilleszkedését. A beszélgetések alkalmával olyan támogató szolgáltatásokat hasonlítottunk össze, melyek hatékonyan oldották a problémákat, ezáltal támogatták a hallgatók beilleszkedését. Az olasz intézmény egyik legsikeresebb, egyedi rendszere az olasz hallgatók alkalmazása mentori munkára, melynek során a hallgatók meghatározott óraszámban, alapvető adminisztrációs feladatok elintézésében segítik az újonnan érkezett nemzetközi hallgatókat.

A hallgatók beilleszkedésének elősegítésének másik aspektusa a hallgatók globális kompetenciáinak fejlesztése, melyek fejlesztés a befogadó intézmény alkalmazottait, hallgatóit, oktatóit épp úgy érintheti. A globális kompetencia azon készségek, értékek és viselkedésformák összessége, amelyek felkészítik a hallgatókat, ill. a nemzetközi környezetben dolgozó munkavállalókat, kollegákat egy változatosabb, összekapcsolt világban való hatékony jelenlétre, fejlődésre. Mindannyian érezhetjük, hogy a mai világban a hangsúly egyre inkább eltolódik a technikai tudásról, ismeretekről, melyek a tanulmányaink során könnyebben megszerezhetőek; egy, a különböző területeket összekötő globális gondolkodásmód irányába, mely különösen fontos egy nemzetközi miliőben. Sok kutatás célozza meg ezen jelenség elemeinek meghatározását, működésének leírását, természetesen azzal a szándékkal is, hogy a fejlesztés mikéntjét, a hatékonyabb működés elősegítését is biztos alapokra lehessen helyezni. Egy, az egyetem folytatott konkrét kutatás kapcsán beszéltünk azokról a képességekről, amelyekre szükségünk lehet, hogy nemzetközi környezetben vállalhassunk munkát. Ezen keresztül olyan fogalmak merültek fel, melyek megvizsgálása és alkalmazása minden területen, így az oktatásban is hasznosak lehetnek, hiszen a Tanulmányi Osztályon a nemzetközi hallgatókkal folytatott munkámban a sikeres együttműködés alapja vagy egyes aspektusai lehetnek a helyi, globális és nemzetközi kérdések megvizsgálása, mások nézeteinek meghallgatása és elfogadása, a kollektív jólét és fenntartható fejlődés irányába tett tevékenységek valamint az elhivatottság a nyitott, megfelelő és hatékony kultúraközi együttműködés irányába.

A globális kompetencia helyi szinten történő fejlesztésére egy kiváló példát ismerhettem meg az un. Contamination Lab Trento nevű kezdeményezésben. (https://clabtrento.it/en, Roberto Napoli, Ph.D, Assistant to the Rector, Roberto.napoli@unitn.it) Ez az Európai Bizottság, az olasz Oktatási Minisztérium valamint a Gazdasági Fejlesztési Minisztérium által indított project egy egész életen át tartó tanulási rendszer kialakítását célozza meg, mely elősegíti új vállalkozások létrehozását úgy, hogy az elmélet és a tapasztalat szorosan összeér. Az oktatás különböző szintjei (alap-, közép- és felsőoktatás intézményei) valamint a Trentino tartományban működő vállalatok 2012 óta közösen képezik a tartomány új szemléletű vállalkozóit.

Számomra a legérdekesebb az egyetemi szinten sikeresen működő Start-up Lab, melynek a PTE KTK karán is megtalálható a magyar „ikertestvére”. Ezen project keretein belül a hallgatók lehetőséget kapnak saját ötletük megvalósításához. 3 hónapon keresztül, 8 alkalom alatt egy hatékonyan együtt működő csapatban fejlesztik az ötletüket, majd prezentálják nemzetközi zsűri előtt. A Start-up Lab mellett 2 másik, számomra új projectről szereztem tudomást: Intrapreneurship, vagyis a belső vállalkozók, az alkalmazottak fejlesztése, melynek központi kérdése, hogy hogyan fejleszthető az alkalmazottak vállalkozói kompetenciái és a Social Entrepreneurship program, vagyis a vállalkozói képességek fejlesztése szociális területen, a régió meglévő vagy éppen zajló projectjeihez csatlakozva.

Külön élmény volt számomra, hogy az elméleti bevezető után a Start-up Lab prezentációs estjén ízelítőt kaptunk a kötetlen, mégis rendkívül hatékony, valódi tapasztalatokon alapuló munkából.

A Trentóban töltött egy hét alatt az egyetem által szervezett széles spektrumú programok során betekintést nyerhettem az egyetem életébe, a magas színvonalú oktatási folyamataiba, mely utazásom elsődleges célja volt, de emellett a város, térség, illetve az ország történelmi, földrajzi, kulturális, tudományos és kulináris területeire is betekintést nyerhettem, ezáltal egy globális képpel, pozitív benyomással érhettem haza a külföldi tanulmányutamról.

 

University of Urbino (Olaszország, 2018. február)

 

University of Urbino (Olaszország, 2018. február)

 

Az Erasmus+ mobilitási program keretében 2018. február 12-16 között részt vettem az olaszországi University of Urbino Centre for Foreign Languages intézete által szervezett szakmai továbbképzésen, ahol egyben felkért vendégoktató is voltam. Az intézet évek óta szervezi a Nyelvi Olimpiát angol, francia, spanyol és német nyelvből. A versenyen 16,000 olasz diák vett részt és közülük a legjobb 30 versenyzett az első helyért februárban, miközben nyelvtanáraik továbbképzésen vehettek részt.

A továbbképzésen több nemzetközi oktató is részt vett, többek közt Izlandból, az Egyesült Királyságból és Spanyolországból, így ezen országok idegennyelv- és szaknyelvoktatással, követelményekkel és vizsgáztatással kapcsolatos innovatív gyakorlatát is megismerhettem, illetve eszmecserét folytattunk az Erasmus kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről és közös kutatásokról is. Az izlandi kollégák nagy érdeklődést mutattak a nálunk folyó orvostudományi képzések iránt, illetve az Urbinoi egyetem Gyógyszerésztudományi kara jelezte is, hogy felveszi a kapcsolatot a PTE Gyógyszerésztudományi karával Erasmus kapcsolatok kiépítése végett, hiszen a nálunk három nyelven indított gyógyszerészképzésnek nagy vonzereje van más európai felsőoktatási intézmények számára.

 

Úgy gondolom látogatásom mind a kapcsolatépítés mind pedig a szakmai fejlődés szempontjából egyaránt hasznosnak bizonyult. Ezúton is szeretném megköszönni az Erasmus+ program nyújtotta támogatást, és remélem, hogy a tanulmányutam során kialakított szakmai kapcsolatok további sikeres együttműködések alapjai lesznek majd a jövőben.

 

 

ACCADEMIA DI BELLE ARTI DI NAPOLI

ITALY

2018.07.09-13.

 

Előzmények:

Egyetemista koromban is sokat hallottam az ERASMUS programról és mindig felnéztem azokra, akik bátorságukkal külföldön gyarapították ismeretiket. Talán a nyelvtudásom, talán bátortalanság, talán egy kicsit a honvágy miatt is, de sosem mertem megtenni ezt a lépést.

Azt meg végképp nem gondoltam, hogy felnőtt fejjel fogok nekivágni a munkahelyemről egy Erasmus + programnak, amiről már itt a Művészeti Karon is sokat hallottam.

Amióta Erasmus Koordinátorunk van, azóta nagyon felgyorsultak az események karunkon és nagyon sok munkatársamtól hallottam, hogy Ő is részt vett ilyen programban. Így nagy hatással voltak rám az ismerőstől, kollegáktól hallgatott jobbnál jobb történetek, amelyek az ő Erasmus-os élményeikhez kötődtek.

 

Motivációim:

A nápolyi Akadémia kiválasztásánál a legfontosabb szempontot egy jelenlegi  hallgatónk ottani ösztöndíja adta: szerettem volna megismerni, hogy milyen körülmények között, milyen tanulmányi lehetőségekkel látják el intézményünk polgárait. Saját munkakörömből fakadóan pedig az is foglalkoztatott, hogy a fogadó intézményben milyen keretek között, milyen módszerekkel végzik hasonló munkakörben az adminisztratív folyamatokat. Több mint 5 éve végzem jelen munkakörömben a feladataimat, amely időszak alatt hajlamos „beszűkülni” az ember látóköre, rutinná válnak a mindennapi feladatai, ezért kíváncsi voltam, hogy egyik társ- intézményünkben milyenek a mindennapos teendők, hogyan szervezik és kezelik egy vezető beosztású egyetemi dolgozó hivatali életét. Az angol nyelvi beszédkészségem javítása miatt kapcsolati nyelvként az angolt választottam, ezáltal „kényszerítve” magamat a megszólalásra.

 

A nápolyi partnerünk:

Öt napot (2018. július 9-13.) töltöttem az Academia di Belle Arti di Napoli-n, ahol két kiváló Erasmus koordinátor segített eligazodni az intézményben. Prof. Patrizia Valerio főként az adminisztratív teendők ismertetésében segített sokat, Prof. Mariateresa Girosi pedig az Akadémia mindennapjaiba engedett betekintést szakszerű útmutatásaival  és idegenvezetésével.

Remek lehetőségem nyílt beülni egy-egy ottani szemináriumra, megnézni a vizsgaidőszakban a végzősök diplomavédésre történő jelentkezését és annak folyamatát. Prof. Mariateresa segített megismerni a különböző specializációk oktatási metódusait, körülményeit. Bemutatott a szakirányok vezető oktatóinak, akik meséltek és szemléltették is az általuk vezetett disciplinák főbb direktíváit, követelményeit, módszertani sajátosságait, illetve lehetőségem volt beszélgetni hallgatókkal is, akik kreatív kibontakozásuk sokszínűségére hívták fel a figyelmem.

Prof. Patrizia vázolta az akadémiai év felépítését (trimeszterek), az ötéves képzési struktúra egymásra épülését (3 év alapképzés + 2 év specializáció), valamint a külföldi Erasmus hallgatók   valamennyi  időszakba  való  bekapcsolódásának  lehetőségét.   Megismertem    az

osztályozási rendszer sajátosságait is, amely - eltérve a magyarországi gyakorlattól – 30-as skálán, kifinomultabban tudja mérni a diákok tudását, készségeit és képességeit.

Prof. Mariateresa egyetemi idegenvezetőként kalauzolt a különböző szakirányok között a történelmi épület falai között. Megismertette velem a „vizuális művészeti ágakon” belül a festészeti iskola, a dekorációs szak, a szobrászat és a „vésészet” szakirány képzési  struktúráját, a rendelkezésre álló taneszközök sokszínűségét, az anyagok beszerzésétől a művek elkészüléséig vezető utat.

Bepillantást nyertem a „dizájn és alkalmazott művészeti ágakon” belül a színházi és filmes díszlettervezés, a grafikus dizájn, a modern média művészetek, a fényképezés-televíziózás- filmezés és a ruhatervezés-kosztümkészítés (fashion design) berkeibe.

Kiváló szakképzési kereteket biztosítanak azáltal is, hogy egy teljes értékű, kiválóan felszerelt színház is működik az egyetemi épületen belül, ahol nézőként részt vehettem egy próbán is. Figyelemmel kísérhettem az ún. gypsariumban (kb. szobor tár) a hallgatók alkotási gyakorlatát. A grafika teremben új nyomtatási technológiák és eljárások kísérleteinek fázisait fedték fel előttem. Posztmodern alkotási termükben pedig különleges anyagokból épített és formázott műalkotásokat csodálhattam.

A szemináriumi kutatómunka, valamint a szakdolgozatok megírásához jelent  kitűnő segítséget az intézmény falain belül működő könyvtár is. A bibliotéka vezetője elmondta, hogy az évszázadok alatt vásárolt - és szabadon kutatható - gazdag könyvanyag és annak folyamatos bővülése jelentős mértékben a nápolyiak töretlen és folyamatos adományozási kedvének is köszönhető.

Lehetőségem adódott Nápoly város kulturális értékeinek, szellemi örökségének is a megtekintésére, és mindezek megismerése nyitotta fel szememet arra vonatkozóan, hogy honnan eredeztethető az egyetemi polgárság kreativitásának gazdag forrása, inspirációjuk bölcsője.

Kíváncsiságom ezek után a saját munkakörömhöz kapcsolódó feladatok ottani sajátosságai felé terelődött, amelynek során kiderült számomra, hogy az Akadémia nincsen olyan központosított irat feldolgozási és irattározási szinten, mint a PTE: hiányzik az egységes kimenő és beérkező irat rendszerezési és tárolási, valamint keresési rendszer, amely nálunk már adott. A dolgozók saját hatáskörben döntenek egy-egy levél vagy küldemény archiválásáról vagy törléséről/megsemmísítéséről. A centralizáltság hiánya nehézkessé teszi a dokumentumokban történő keresést és kutathatóságot is. Egyetértettünk abban, hogy kiváló lehetőség lenne számukra, ha az Erasmus koordinátorok és az adminisztratív dolgozók ellátogatnának Egyetemünkre, hogy megismerhessék a nálunk már olajozottan működő központosított ügyiratkezelési folyamatokat.

Kiderült számomra az is, hogy az Akadémia dékánjának asszisztense napi szinten az enyémhez hasonló feladatokkal és adminisztratív teendőkkel szervezi felettesének hivatali mindennapjait: regisztrálja és alakítja a dékán találkozóit, fogadja a vendégeket, a hivatalos levelezést bonyolítja, továbbítja a hallgatói, dolgozói és külsős megkereséseket a dékán felé.  A különbség is egyértelműen megmutatkozik: az ottani dékán segédje kizárólag a felettesével kapcsolatos dolgokkal foglalkozik, így nem terhelik a kar adminisztratív életével  kapcsolatos egyéb teendők, mint például a PTE gyakorlatában a szabadság nyilvántartás vezetése, az iktatás, statisztikai adatszolgáltatás stb.

 

Összegzés:

Kitűnő lehetőség volt számomra a kint töltött idő alatt felmérni és összehasonlítani a saját lehetőségeimet és szakmai körülményeimet egyik külföldi partner intézményünk sajátjaival. Összegezve a látottakat megállapítottam, hogy annak ellenére, hogy történelmi épületük impozáns mivolta felülmúlja karunk modern épületének hasonló adottságait, az infrastrukturális lehetőségeiket azonban korlátozottabbnak, rendszerezési gyakorlatukat kezdetlegesebbnek találtam. Kiemelném ezért, hogy az Erasmus + program nemcsak számunkra biztosít lehetőséget a kitekintésre, de a nápolyiak részére is esélyt teremt pécsi Egyetemünk megismeréséhez, és a nálunk jól működő hazai folyamatok átvételéhez az ottani gyakorlatukba. Bátorítom ugyanakkor kollégáimat is a nápolyi Akadémia és más külföldi társ intézmények meglátogatására, mivel kitágítja a módszertani gyakorlatok tárházának ismeretét, és rávilágít a dolgozói és hallgatói munkafolyamatok különbözőségére.

Szeretném egyúttal köszönetemet és hálámat kifejezni a PTE-nek, a Művészeti Karnak, az Academia di Belle Arti di Napoli-nak és az Erasmus Koordinációs Irodának, hogy lehetővé tették számomra az ösztöndíjat és a kiutazást!

 

ACCADEMIA DI BELLE ARTI DI NAPOLI

 

ACCADEMIA DI BELLE ARTI DI NAPOLI

 

ACCADEMIA DI BELLE ARTI DI NAPOLI

 

ACCADEMIA DI BELLE ARTI DI NAPOLI

 

ACCADEMIA DI BELLE ARTI DI NAPOLI

 

Ca’ Foscari University of Venice (Olaszország, 2018. május)

 

Az Erasmus+ Személyzeti Mobilitás keretében 5 napot töltöttem a velencei Ca’ Foscari University of Venice (www.unive.it) egyetemen, amely Olaszország 3. legsikeresebb egyeteme. A látogatásom során a következő programokon vettem részt:

  • A kutatási terület vezetőjével, Dario Pellizzon-val áttekintettük az egyetem stratégiáját és ezen belül az ő felügyelete alatt álló osztály feladatait.
  • Prezentációt tartottam a kutatási terület kollégáinak (pályázati és projekt menedzserek) a Pécsi Tudományegyetemről és a kiemelt kutatási területeinkről.
  • Az ERC pályázatokkal foglalkozó kollégákkal a kutatókat érintő pályázati forrásokat és az elért eredményeiket tekintettük át - számos érdekes jó gyakorlatot ismertettek velem.
  • A kommunikációs iroda vezetőjével a tudománykommunikációról egyeztettünk és egy lehetséges együttműködés kereteit is felvázoltuk.
  • A Közgazdaságtudományi Karon megismerkedhettem a futó projektekkel, különös tekintettel a turisztikával összefüggő Interreg programokban való részvétel jó gyakorlataival.
  • A kutatáshasznosítási irodában bemutatták a létrehozott egyetemi vállalkozásokat és azok működését, piaci eredményeit, sikereit.
  • Mestrében az egyetem kutatási központjában lehetőségem nyílt találkozni számos kutatócsoporttal, többek közt az informatika, környezetvédelem és a molekuláris biológia területén.

A tapasztalatcsere eredményeképp jelenleg egy közös ITN pályázat beadását tervezzük 2019 januárjában a Ca’ Foscari University of Venice egyetemmel. Az egyeztetések már meg is kezdődtek.

Ca’ Foscari University of Venice egyetem sok, a PTE számára is hasznosítható tudással rendelkezik a H2020 programhoz való stratégiai illeszkedés folyamatának kivitelezése, valamint kapcsolódó projektet tervezése és megvalósítása területén.