Tanulmányi ösztöndíj
BTK
Farkas Babett - Pszichológia BA, III. év, levelező
2022/2023 őszi félév - Kaunas
Lithuanian University of Health Sciences (LSMU)
Az ERASMUS+ programot már régebb óta ismerem, még a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatott tanulmányaim során találkoztam először a lehetőséggel, azonban sajnos nem éltem vele, amit nagyon bántam. Nem gondoltam volna, hogy valaha lesz még alkalmam jelentkezni az ösztöndíjra, ugyanis – bár újra elkezdtem egyetemre járni – levelező tagozatos hallgató vagyok, így nem is foglalkoztam az ezzel kapcsolatos e-mailekkel, mondván, nem nekem szól. Az előző félévben azonban két csoporttársam is kiment és mesélték, hogy levelezősök előtt is nyitva áll a lehetőség. Szerencsésnek érzem magam, ugyanis vállalkozó vagyok, nincs helyhez kötött munkám, bárhonnan tudom végezni és a barátom is hasonló munkarendben dolgozik, velem tudott tartani, így semmi akadálya nem volt annak, hogy belevágjak. Minden összeállt, úgy éreztem, végre be tudom pótolni, amit a húszas éveim elején kihagytam, ráadásul sosem éltem külföldön és mindig szerettem volna kipróbálni. Nagyon boldog voltam, mikor megkaptam a levelet arról, hogy sikerült, felvettek Litvániába. A családom, barátaim és az ismerőseim közül mindenki meglepődött: Hogyhogy Litvánia? Miért pont oda akarsz menni? Egyszerű volt a válasz: mert mindig érdekeltek a Balti országok, de valahogy eddig kimaradt az életemből Európának a „kelet-északi” része.
Izgatottan vártam a szeptembert, bár olyan távolinak éreztem, mintha nem is történhetne meg, valahogy álomszerűnek tűnt. Ahogy közeledett a dátum, egyre jobban féltem, kételyek támadtak bennem: Biztos nekem való ez? Jól fogom érezni magam? Jó döntés volt? Nem fogok nagyon kilógni 30 évesen? Képes leszek angolul tanulni, teljesíteni a tárgyakat? Mi van, ha utálni fogom az egészet és haza akarok jönni? Nem töltöttem soha ennyi időt távol a családomtól, nem fognak nagyon hiányozni? Kavarogtak bennem a gondolatok, jók és rosszak, furcsák és bizonytalanok. De győzött a kihívásokat kedvelő énem, tiszta lett a kép: pont erre van szükségem és minden csodálatosan fog alakulni, mert mindenkitől azt hallottam, hogy az ERASMUS életre szóló élmény, meg kell tapasztalni, sokkal több lesz általa, befogadók lesznek a többiek. Az még egy pozitívum volt, hogy szintén Pécsről jött velem Ági, aki másodéves nappalis hallgató, akivel mindent át tudtunk beszélni, utazási formát, papírmunkát, emlékeztettük egymást a leadási határidőkre, egyszóval könnyebbséget jelentett, nagyobb biztonságot.
Eljött az indulás ideje, augusztus 30-án mentünk a barátommal Budapestről repülővel, közvetlen járattal Kaunasba. Érdekes, mert előtte soha nem hallottam erről a városról, és elsőként olyan egzotikusnak hangzott mintha valahol a Kanári-szigeteken lenne. Érdekes érzés volt, hogy nincs visszafelé repülőjegyünk, illetve, hogy tudtam, október végétől eltörlik az összes közvetlen járatot, így fogalmam sem volt hogyan fogunk hazajutni (végül busszal és vonattal jöttünk). Éjjel érkeztünk meg a szállásra és az első dolgunk az volt, hogy a Bolt sofőrt megkérdeztük hogyan mondják a „köszönömöt” és a „kéremet”, hogy legalább ezt tudjuk. Eleinte elég bátortalanul használtuk a “Laba diena”, “Ačiū” és a “Prašom” szavakat, végül már egy vásárlási tranzakciót is simán lebonyolítottam litvánul, amiért nagyon hálásak voltak a helyiek, akik szinte alig tudtak angolul. A szállásunk Airbnb volt, gondolkodtunk albérleten is, de rosszakat hallottunk a “Magyarok Litvániában” Facebook-csoport tagjaitól, azt mondták, simán átverik a külföldieket, illetve nem is voltak olyan kifejezetten jó lakások, anyagilag pedig kb. ugyanannyira jöttünk volna ki, hiszen az albérletekben a rezsiköltséget is mi álltuk volna, ami az energiaválság miatt óriási összeggel kellett volna számolni.
Nagyságrendileg 500 euró volt fejenként az Aibnb, amiben benne volt minden. A csoporttársaimtól hallottam, hogy a Solo Society nevű diák-hostelben is kb. 400 euró egy szoba, úgyhogy “megnyugodtam”. Kicsit elszámoltam magam, mert a magyar árakhoz képest ez elég húzós, főleg, hogy a forint se épp a legstabilabb, szóval ezek az árak sokk-ként értek. Alapvetően drága volt az élet, hiszen pont az egyik legmagasabb inflációjú ország Litvánia az EU-ban, plusz erre rájött a botrányos forint árfolyam. A kenyér 2 euró körül mozgott, egy kisebb bevásárlást 20 euró alatt nem lehetett megúszni, a sör 4 euró volt, egy éttermi vacsora két főre pedig 40-50 euró volt átlagosan.
Kaunas gyönyörű város, olyan, mint Prága és Kőszeg keveréke, nagyon szerettem, hogy emberi léptékű, nem volt rengeteg ember, mindig volt ülőhely a buszon, nyugodt, csendes, kellemes légkör fogadott. Kiváló a buszhálózat a városban, egy applikáció (Žiogas) segítségével gyorsan és egyszerűen lehetett jegyet venni, de amúgy a helyiek a Bolt applikációt is előszeretettel használják taxizásra, illetve nagyrészt elektromos rollerrel közlekedtek, mert tényleg minden nagyon közel volt egymáshoz. Egyedüli negatívum, hogy nagyon autóközpontú a város, én viszont biciklivel járok (vettem is kint egyet használtan) és alig volt bicikliút. Tetszett, hogy mind a négy (esetemben három) évszakot át lehet élni, a gyönyörű nyár végét, a színes őszt és havas telet is. Az északi tél egyébként elég nyomasztó, nagyon sötét van, a hó valamennyire kárpótol, valamint a karácsonyi időszakban rengeteg fényfüzér volt mindenhol, óriási karácsonyfa állt a főtéren, ami ellensúlyozta az elképesztő sötétséget és a helyenként -11 fokot. Az Erasmusos diákok mesélték, hogy számukra elég kihalt a város, nincsen sok szórakozási lehetőség, nekem azonban ez nem számított annyira, mert egy ideje már nem szoktam bulizni, hanem a nyugalmat, a házibulikat, közös vacsorákat preferálnom. Leginkább a csoporttársaimmal találkozgattam, velük ettem, ittam, átmentünk egymáshoz társasjátékozni, beszélgetni, hálistennek ők is élvezték ezt, így nem érezem, hogy kimaradok valamiből. Természetesen a szuperkeves, segítőkész és aranyos mentorok szerveztek halloweeni bulit, retro party-t, különböző programokat pl. food and culture days, kajakozás, gyertyaöntés, paintball stb, de én csak az első eseményekre mentem el, a bemutatkozóra és a city orientation dayre. Azt viszont nagyon sajnáltam, hogy a végén nem volt “búcsúzós” esemény, bár a saját csoporttársakkal szerveztünk, úgyhogy nem maradt lezáratlanul a félév.
A kint töltött idővel, az egyetemmel és a helyi élettel szemben nagyok voltak az elvárásaim, úgy képzeltem, olyan lesz mintha egy amerikai filmbe kerültem volna, mindenki kedves, befogadó, támogató, jókedvű, pozitív. Azt reméltem, hogy az összes órám lebilincselően érdekes lesz, kiscsoportos foglalkozások, tréningek, gyakorlatok lesznek, új módszereket tanulok, teljesen új szemléletet kapok, gyönyörű és modern lesz az egyetem, ahova minden nap öröm bejárni. Romantizált, idealizált elképzeléseim voltak az egészről, azok alapján, amiket hallottam, meg én eleve így gondolkodom mindenről.
És bejött, tényleg ilyen volt, minden egyes része igaz volt. És ez megdöbbentett. Tényleg van ilyen? És tényleg volt. Természetesen voltak nehézségek, az elején döcögősen indultak az órák, kaotikus volt az órarend, mert először fogadott a pszichológia szak ERASMUS+-os diákokat, későn kezdődött a félév, egész sok online órám volt, ami miatt csalódottságot éreztem, de ez elenyésző volt a rengeteg pozitívumhoz képest.
Összesen nyolcan voltunk az angol nyelvű képzésen, a helyi diákokkal együtt, akik szintén mind-mind külföldi és különböző nemzetiségűek (indiai, olasz, spanyol, izraeli, finn) voltak. A befogadás, elfogadás olyan szintjét tapasztaltam meg, amit sose hittem, hogy létezik.
Az óráim – felépítésüket, módszereiket tekintve - teljesen különböztek az itthoniaktól. Klinikai pszichológiát és Egészségpszichológiát hallgattam, mindkettő gyakorlatias volt, tréningekkel, szemináriumokkal. Tartottam táncterápia órát, pszichodrámát, de részt vettem művészetterápián, állatterápián, csoportterápián, mindfulness, relaxációs és írás-, valamint olvasásterápián is. Megismertem az alapvető pszichoterápiás módszerek működését, felépítését, használati módját, mindezt gyakorlatban. Az Egészségpszichológia keretében szerveztünk a Solo Society-ben stresszkezelési technikákkal kapcsolatos workshopot légzésgyakorlatokkal, meditációval. Részt vettem pszichológiai tanácsadás tréningen, ahol egymáson gyakoroltuk a kérdezési technikákat a tanár felügyeletével, de voltak esettanulmányok, “case-conceptialization”-nel kapcsolatos feladatok. A vizsgák kemények voltak. Klinikaiból volt egy midterm és egy final exam, ami kb. egy szigorlat mennyiségű anyagnak felel meg, Egészségpszichológiából pedig a csoportos project mellett egy évvégi vizsga. Érdekes volt, hogy nekik nincsen vizsgaidőszak, hanem van egy vizsgaidőpont, illetve egy retake időpont, és utána azonnal kezdődik a következő félév február 1-jén. Olyan tudást szereztem, amit a későbbi munkám során 100%-ban tudok hasznosítani. Az épület, ahol tanultam modern, jól felszerelt volt, kis konyha, nagy közösségi terek, csocsóasztal, minden teremben számítókép, kivetítő, okostábla – ami “érintőképernyős volt”.
Összességében nincsenek szavak arra, hogy mennyire jól éreztem magam. Mindig túlzásnak éreztem, mikor valaki arról beszél, hogy az ERASMUS+ egy életre szóló kaland, új perspektívát nyit a világra, kicsit más emberként térsz haza, de tényleg így van. Szerintem mindenki, aki teheti, vágjon bele azonnal, még akkor is, ha elmúlt harminc éves.
ETK
Müller Eszter - Gyógytornász szak IV. évfolyam
2021/2022 - Kaunas
Lithuanian University of Health Sciences
Az Erasmus programról már középiskolás koromban hallottam. Nagyon jó lehetőségnek tartottam már akkor is és alig vártam, hogy én is a részese lehessek. Később az egyetemen is voltak hallgatók, akik meséltek az utazásról és arról, hogy életük egyik legjobb döntése volt rajta részt venni. Úgy gondoltam a program remek lehetőséget ad személyes és szakmai fejlődésre is, illetve a világ különböző tájairól érkezők megismerésére.
Az első nehézség maga a célország kiválasztása volt, mivel a jelentkezés során kisebb nehézségekbe ütköztem ez ügyben. De végül nagyon örülök, hogy Litvánia mellett döntöttem és hogy végül egy barátnőmmel együtt sikerült a jelentkezés. A kiutazás egy egész napot vett sajnos igénybe, mivel először vonattal mentünk Varsóba majd onnan busszal tovább Kaunasba, de ez a megoldás sokkal olcsóbb is volt, mint az átszállásos repülőjáratok.
Szerencsére kaptunk kollégiumi szobát, ami kétszemélyes volt és a kórháztól, ahol a gyakorlatunkat töltöttük is csak öt perc sétára helyezkedett el. Már itt lehetőség volt új emberekkel találkozni, mivel az erasmusos hallgatók kaptak egy külön emeletet. De ezen kívül a tanév elején rengeteg programot szerveztek a számunkra Kaunasban, ami egy igazi egyetemváros, így itt még több diákkal tudtunk találkozni, illetve a mentorok is igyekeztek mindenben a segítségünkre lenni. Az ESN hálózat kisebb és nagyobb utakat is rendezett számunkra, amiken mindenképpen megéri részt venni.
Kaunas 2022-ben Európa Kulturális Fővárosa lett, ezért számos felújítás folyt a városban a félév során. Ennek ellenére a fő utca és az óváros hangulatos és gyönyörű, illetve a város környéke is sok programot és látványosságot kínál. És igazán szerencsés, hogy az ország fővárosa is könnyen elérhető volt a városból. Az egyetem nekem csak gyakorlati órákat tudott kínálni, amit a kórházban több osztályon tölthettem el (ortopédia, neurológia, reumatológia és gyerekosztály). A kórházban a koordinátor mindig kedves és segítőkész volt velünk, bármilyen kéréssel vagy kérdéssel fordulhattunk hozzá. Az első két hónapban litván diákokkal vettünk részt a gyakorlaton, akik a későbbiekben is tudtak nekünk segíteni. A gyakorlat vezetők az összes osztályon segítőkészek és figyelmesek voltak velem, igyekeztek mindent lefordítani és sokszor hagytak engem is dolgozni a betegekkel. Sajnos az idősek nem nagyon tudnak angolul, így velük a kommunikáció is sokszor rendkívül nehezen ment, ennek ellenére a gyakorlatok nagyon tanulságosak voltak.
A megélhetés az országban nagyon hasonló a magyar viszonyokhoz. ISIC kártyával viszont jó néhány helyre kaptunk diák kedvezményt (múzeumok, bérletek, belépők). A helyi tömegközlekedés rendkívül olcsó, egy hónapra a buszbérlet kicsit kevesebb, mint 6 euró volt. A kapott ösztöndíjból sikeresen ki lehet jönni és utazni is lehet belőle bőven országon belül és kívül is. Az utazások egy része szervezett volt, míg a többségét önállóan intéztük el. Nekem így sikerült végig járni a balti államokat, eljutni Svédországba és Finnországba is.
Az egyik legjobban a kórházi gyakorlataimat élveztem, hiszen sok új dolgot láthattam és új módszerekkel találkozhattam. Ezen kívül az utazások is felejthetetlen élmények lesznek számomra. A programot mindenkinek tudom ajánlani, aki szeretne új emberekkel találkozni, saját magát megismerni egy kicsit jobban, egy új kultúrát és országot felfedezni, illetve fejleszteni a már meglévő nyelvtudását vagy egy teljesen új nyelv tanulására szánná rá magát.
Pintér Lilla - Gyógytornász, negyedév
2021/2022 őszi félév - Kaunas
Lithuanian University of Health Sciences
Az Erasmus+ programról először gimnazista koromban hallottam. Egy hetes program keretében fogadtunk különböző országokból diákokat, illetve minket is fogadtak külföldön, más kultúrák megismerése céljából. Akkor került a bakancslistámra az egyetem alatti Erasmus+ program. Nagy örömünkre, a még elszántabb barátnőm (és évfolyamtársam) és az én jelentkezésemet elfogadták a Litván Egészségügyi Egyetemen, Kaunasban.
Litvánia nehezen volt megközelíthető. Közvetlen repülőjárat hiányában vonatra szálltunk Varsóig, majd onnan busszal mentünk tovább Kaunasig. Ez összesen majdnem egy nap utazást jelentett. Habár az útiköltség nem volt drága, Varsóban a buszra fejenként még plusz 20 eurót kellett fizetnünk a csomagunk többletsúlya miatt. Nagy szerencsénkre hazafele már nem kellett ezt a hosszú utazást kibírnunk a rengeteg, nehéz csomagjainkkal, ugyanis november óta már indítanak közvetlen repülő járatokat Kaunasból Budapestre, ráadásul nagyon olcsón (10 eurótól). Ezt annak köszönhetjük, hogy idén Kaunas lett Európa kulturális fővárosa, és sok turistára számítanak Európa szerte.
Kollégiumban laktunk az egyetemhez közel. A kórház 5 perc sétára van és több bevásárló központ is van a kollégium közvetlen közelében. Az óváros körülbelül fél órára van busszal. A kollégiumban nagy részt külföldi hallgatók laknak, illetve egy emeleten csak az Erasmusos hallgatók vannak, ez az „Erasmus floor”. A különbség a többi emelettől az az, hogy a konyhában illetve szobákban rengeteg plusz hasznos dolog van, amiket az előző Erasmusos hallgatók hagytak ott, mindenféle konyhai eszközöktől a ruhaszárítóig szinte minden. Két fős szobák vannak, és a kollégiumi díj 108 euró/hónap a nagyobb szobára. A tömegközlekedési lehetőségek nagyon jók. Egy buszjegy 0,70 €, diákoknak 0,35 €. A „Ziogas” alkalmazás, illetve kártya használatával havonta maximum 5.60 €-t kell költenünk tömegközlekedésre, és nagyon leegyszerűsíti a jegyvásárlást. Szerintem ez egy nagyon fejlett módszer a tömegközlekedésben. Kaunasban nagyobb részt troli buszok közlekednek, a többi tömegközlekedési eszköz busz. A főváros, Vilnius vonattal másfél órára van, és a diákjegyek 2,70 €-tól vannak. Tehát nem nagy gond, csak úgy elutazni a fővárosba. Kaunas sok látnivalóval rendelkezik, például az Óváros, ahol parkok, a Kaunasi vár, a Nyeman és Neris folyók találkozása, a főtér, bulizó helyek, éttermek, bárok vannak, egy gyönyörű Nemzeti park, skanzen és még nagyon sok szép hely. Vilniust sem szabad kihagyni, a fővárosban sokkal több lehetőség van szórakozásra, és sok látványosság van ott is. Érdemes minden szabad hétvégén valamit meglátogatni. Persze ha az időjárás is engedi. Szerencsénkre nekünk sokszor volt jó idő, amikor valahova mentünk, de számítani kell esős, borongós és hideg napokra. Litvániában sok csapadék esik az év során és sokszor 10 C° -kal hidegebb van, mint Magyarországon. Az árak nem sokkal drágábbak, mint itthon, így nagyon könnyen tudtunk spórolni. Ennek köszönhetően sok-sok helyre el tudtunk utazni, nem csak Litvánián belül, de más külföldi városokba is, például Stockholm, Riga, Tallinn, és életem egyik legfelejthetetlenebb úti célja, Lappföld volt. Láthattam a sarki fényt, fürödhettem a Jeges tengerben, és elsüllyedhettem a térdig érő hóban. Az utóbbi utazást egyébként az ESN és a Timetravels utazási iroda szervezte külföldi diákoknak. Az ESN ezen kívül sok más programot is szervezett nekünk, ahol megismerkedhettünk más Erasmusos diákokkal, litvánokkal, és közben a litván kultúrába is betekinthettünk, például egy táncház, vagy egy közös piknik alkalmával. Minden Erasmusos hallgatónak van mentora, akit bármikor kereshet, ha gondja akad, illetve kérdése van. Ez főleg az első hónapban fontos, amikor még elveszettek vagyunk egy idegen országban. Kaunas, illetve maga Litvánia számunkra nagyon otthonos volt. Sokban hasonlít Magyarországhoz, nem csak az emberek, de a környezet is. Így a nyelven, és egy két dolgon kívül nem volt idegen számunkra az ország, könnyen megszoktuk.
Az 5 hónap alatt nem csak utaztam, és élményeket szereztem, de rengeteg pluszt kaptam a tanulmányaim során is. Klinikai gyakorlaton voltunk, és egy-egy hónapot töltöttünk különböző osztályokon. 5 hónap klinikai gyakorlat egy aranybánya volt számomra. Másfelől az egész kórházi egység lenyűgözött a rendszerével, és az épületek közötti, föld alatti hálózatával. Büszke vagyok, hogy Litvánia legjobb kórházában tölthettem 5 hónap gyakorlatot. A gyógytornászok, akikhez beosztottak, kedvesek voltak, és igyekeztek bevonni a betegek kezelésébe, sokszor engedték, hogy egyedül boldoguljak egy-egy beteggel. Így megtapasztaltam milyen a beteg embereket kezelni, hogyan viselkednek, mennyiben különböznek egymástól, láthattam különböző betegségeket, megtapasztalhattam, hogy általánosságban milyen az élet, a munkakörülmény egy kórházban. Megismertünk litván gyógytornász hallgatókat, akik szintén a klinikai gyakorlatukat töltötték 2 hónapig. Az ő meséléseik alapján össze tudtuk hasonlítani a magyar és a litván oktatási rendszert.
Mikor jelentkeztem az Erasmus+ programra, nyelvi fejlődésre, a litván kultúra, új emberek megismerésére, és szakmai fejlődésre számítottam. Az 5 hónap alatt ezek mellett sokkal többet kaptam. Nem csak egy, de még legalább 5 nemzetiség kultúráját, nyelvét ismerhettem meg. A török, francia, spanyol, ukrán, portugál lakótársaink szinte elfeledtették velünk, hogy valójában Litvániában vagyunk. Talán a leginternacionálisabb élmény az, amikor bemész a konyhába egy átlagos este vacsorát főzni, és az angol mellett még 4 különböző nyelvet hallasz, a háttérben egy óriási Európa térképpel. Felbecsülhetetlen. Persze egy közös „International dinner” alkalmával egymás hazai ételeit is megkóstolhattuk. Emellett bejárhattam a Balti államokat, és a Skandináv országok egy részét. Jelentős személyi fejlődésen is átmentem. Önállóbb és magabiztosabb lettem. Büszke vagyok magunkra, hogy helytálltunk egy idegen országban, ahol a legtöbben még nem beszélnek angolul (hasonló a helyzet, mint Magyarországon, persze aki tud oroszul, az nagy előny). Ennek köszönhetően ragadt ránk pár litván kifejezés, és már bárhol felismerném ezt a nyelvet.
Természetesen voltak apróbb nehézségek, mint például a kommunikációs problémák (abból volt bőven) akár a kontakt személlyel a klinikán, akár bárhol, ahol ügyet kellett intézzünk. Az első hónap a legnehezebb, hiszen hozzá kell szokni az új dogokhoz, rendszerhez, adaptálódni kell az adott ország szabályaihoz. Ha problémánk akad, ne féljünk kérdezni (akár többször is), és segítséget kérni a mentorunktól (ha van), vagy bárkitől. Szerencsére az 5 hónap alatt nem találkoztunk nagy akadályokkal.
Nagyon ajánlom az Erasmust mindenkinek. Ha valakit már egy kicsit is érdekel a program, bátran vágjon bele a kalandba. Nagyon színes, és élménydús. Ez egy olyan lehetőség, amit vétek lenne kihagyni.
Szakmai gyakorlat
ÁOK
Dr. Pabst Viktória Alexandra ÁOK fogorvos
Litvánia, Kaunas
LSMU-Lithuanian University of Health Sciences
Az Erasmus+ programról barátaimtól hallottam. Korábban is terveztem külföldi gyakorlatot és most a diploma megszerzése után lehetőségem nyílt a konkrét pályázat megírására. Úgy gondoltam, hogy mind szakmailag, mind pedig emberileg sokat profitálhatok az utazásból. „Miért éppen Litvánia?” De hát ott nagyon hideg van!” „Nincs is ott semmi.” Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel fordultak hozzám barátaim, mikor megtudták, hogy kiutazom. Magam sem tudtam mire számíthatok, hiszen Litvánia nem számít a legfelkapottabb Erasmus úticélnak. Választáskor azonban a hihetetlen gyors és profi ügyintézés miatt mellettük döntöttem. Egyáltalán nem bántam meg. Diploma utáni 3 hónapos fogászati gyakorlatra érkeztem az ország régi fővárosába, Kaunasba.
Az utazás tervezésekor az első nehézséget a kijutás jelentette. Budapestről nincs közvetlen repülőjárat az országba ezért a jóval olcsóbb vonatos, buszos megoldást választottam. Az átszállásos repülőgép amellett, hogy méregdrága volt, sok várakozási időt vett volna igénybe a csatlakozásoknál. A rövid szakmai gyakorlatra való tekintettel sajnos nem kaptam kollégiumi szobát, így magamnak kellett gondoskodni a szállásomról. Litvániában kinevezett mentorom sietett segítségemre. Olcsó és kényelmes albérletet szerzett nekem, nem túl messze az egyetemtől és a belvárostól. A régi típusú tömbház háromszobás, nappalis lakásán hárman osztoztunk, így a költségek nem haladták meg a havi száz euró plusz rezsit. Litvánia a közlekedésben és az élelmiszerek árát tekintve az olcsóbb országok közé tartozik, a kapott ösztöndíjból sikeresen ki lehet jönni. Az ISIC kártyát mindenképpen érdemes kiváltani, mert sok helyen kedvezményt biztosít, például a buszbérletem 3 hónapra mindössze 16 euróba került.
Már az első hetekben kiderült, hogy az egyetemvárosban rengeteg az Erasmusos diák. A jól szervezett eseményeken hamar sok embert ismerhettem meg. Miután kialakult összeszokott csapatunk már magunk szerveztük programjainkat. Hétvégeken Litvánia mellett bejártuk a Balti régió szomszédos országait (Lettország, Észtország), hétközben pedig karaoke-, kvíz estéken, sport és nyelvi kurzusokon és egyéb egyetem által szervezett Erasmusos programokon vettem részt. Az ingyenesen és színvonalasan megszervezett utak arról árulkodtak, hogy az oktatásban nagy hangsúlyt fektetnek az Erasmusos rendezvényekre, kirándulásokra és fontosnak tartják, hogy a különböző nemzetiségek minél jobban megismerjék országukat, kultúrájukat.
A szakmai gyakorlatom helyszíneit és ütemezését a fogorvosi kar dékánja intézte, aki végig figyelemmel kísérte munkámat és aktívan segített, ha bármi kérdésem vagy problémám akadt. Kezdetben a gyerekfogászati klinikán töltöttem el négy hetet. A nyelvi problémák nehézséget jelentettek a gyerekek ellátásában, de az angolt jól beszélő rezidensek segítették munkámat. A gyermekfogászatot a szájsebészet követte, ahol meglepett, hogy a hallgatók felkészítése sokkal gyakorlatiasabban zajlik, már bölcsességfog műtéteket is végezhetnek felügyelet mellett. Az oktatók rendkívül felkészültek és segítőkészek voltak velem, sokat érdeklődtek a hazai oktatás és ellátás felől.
A négyhetes szájsebészeti gyakorlatot követően a parodontológiai osztályra kerültem. Számomra ez az időszak volt a legérdekesebb, ahol is olyan műtéteket láthattam, melyekről korábban csak elméletben tanultam. A három hónapot a protetikai részlegen fejeztem be. Összeségében elmondhatom, hogy szakmailag sok újdonsággal találkoztam az út során és olyan emberekkel ismerkedhettem meg, akikkel biztosan tartani fogom a kapcsolatot. Már többen jelezték, hogy tavasszal meglátogatnak Magyarországon.
Pós Bernadett ÁOK Fogorvostudományi Szak
Litvánia, Kaunas
Lithuanian University of Health Sciences
Egyetemi éveim alatt sokat hallottam az Erasmus + programról főleg barátoktól, akik már részesei voltak a kalandnak. Mindig is nagyon vonzott a külföldön tanulás lehetősége, így izgatottan, ábrándozva hallgattam végig az élménybeszámolóikat. Majd végzős hallgatóként, egy barátnőm anyukájától megtudtam, hogy frissen végzett diákoknak is biztosít lehetőséget a program szakmai gyakorlat formájában.
Az első nehézséget a fogadó intézmény megtalálása jelentette. Nagy izgalommal vetettem bele magam a keresgélésbe. Megannyi e-mail váltás, telefonálás, papírmunka után megszületett a döntés, irány Litvánia! Mivel korábban sosem jártam még a Balti régióban, így különösen örültem a lehetőségnek. A litván egyetem segítőkészsége, vendégszeretete azt hiszem, mindenki számára követendő példa lehetne. A készülődés nagy várakozással töltött el, egy idegen ország, kultúra, megannyi ismeretlen ember…
A következő nagy nehézség, az albérletkeresés volt. Szomorúan vettem tudomásul, hogy az egyetem nem tud kollégiumot biztosítani a kint tartózkodásom 3 hónapjára, így más megoldás után kellett nézni. Órákat töltöttünk litván albérletkereső oldalak böngészésével, Facebook csoportok hirdetéseinek nézegetésével és már-már kezdtem beletörődni a híd alatt alvás gondolatába, mikor reménykeltő üzenetet kaptam. Egy kedves litván fiú mutatkozott be, mint a mentorom, és felajánlotta segítségét, bármi probléma merül fel. Kiderült, ő is új albérletbe költözik, és épp lakótársakat keres, így megoldódott a lakáskérdés. Egy tágas, jól felszerelt, 4 szobás lakásban laktunk hárman. Igaz nem a belvárosban volt, de busszal könnyen megközelíthető volt minden. A lakbér is elég diák barát volt, havonta 100 euró + rezsi.
Az utazás megszervezése is tartogatott némi kihívást, lévén, hogy közvetlen repülőjárat nem közlekedik a két ország között. Végül a szárazföldi közlekedést választva, Budapestről vonattal jutottam el Varsóba, majd onnan busszal Kaunasba, ami egy egész napot vett igénybe, de cserébe elég pénztárcabarát megoldásnak bizonyult.
A célpont pedig, Kaunas, Litvánia második legnagyobb városa, az ország két legnagyobb folyójának az összefolyásánál. Kicsit hasonló Pécshez, igazi diákváros, rengeteg egyetemista, külföldi hallgatók százai… Sok helyen látszik még a szovjet múlt, de a helyiek elmondása szerint rengeteget fejlődött az utóbbi időben és fejlődik most is. Nagy erőkkel készülnek, hiszen 2022-re elnyerték Európa Kulturális Fővárosa címet, így megannyi felújítás, átépítés történik városszerte. Az életszínvonal és az árak, nagyjából Magyarországhoz hasonlatosak, így a kapott ösztöndíjból ki lehetett jönni. Diákként az ISIC kártyának nagy hasznát vettem, hiszen rengeteg kedvezményt biztosít utazás, étkezés, szabadidős tevékenységek árából egyaránt.
Már az első naptól kezdve egy család részének éreztem magam. A rengeteg Erasmus hallgatót a helyi ESN szervezet remekül fogta össze. Sok ismerkedős, szabadidős program segített az összekovácsolódásban. A hétről hétre megrendezésre kerülő karaoke és quiz est hamar mindenki kedvence lett. Szervezett kirándulás keretében felfedeztük Litvánia világörökségi részeit, Vilnius óvárosát és a Kur-földnyelv homokdűnéit. Később már magunknak is szerveztünk programokat: bejártuk a Balti régió országait, Lettországot, Észtországot és Lengyelországba is ellátogattunk. Sportszeretőként különösen nagy élményt jelentett a bajnoki futballmeccs Varsóban, a jégkorong összecsapás Rigában és a Kaunas Euroligás kosárlabda csapatának mérkőzései.
A szakmai gyakorlatom az egyetem fogorvostudományi karának lebonyolításában zajlott. 3 hetes turnusokban bejártam a különböző szakterületek részlegeit, gyermekfogászat, szájsebészet, parodontológia, konzerváló fogászat. A nyelvi problémák némi nehézséget jelentettek, de angolul jól beszélő rezidensek és szakorvosok segítették a munkámat. Volt lehetőségem összevetni a hazai és kinti betegellátási gyakorlatot, egyetemi oktatást. Sok hasonlóságot véltem felfedezni, de a gyakorlati oktatásban azt hiszem, van még hova fejlődnünk.
Összességében szakmailag és emberileg is sokat fejlődtem az út során, rengeteg új barátot és örökre szóló élményt szereztem. Mindenkinek bátran ajánlom a programot, aki szeretne nyelvet gyakorolni, utazni, egy új közegben kipróbálni magát és egy igazi nemzetközi család részévé válni.