Hallgatóink Erasmus+ beszámolói Csehországról

1_5.png                                                   

3_5.png
5_5.png    
6_4.png                 
9_2.png                                     
10_2.png                                                                                                                                                                             
2_6.png

6_4.png

8_2.png

 

Tanulmányi ösztöndíj

BTK

Pisch Bendegúz - Szlavisztika szak, orosz szakirány, 2. évfolyam

2021/2022 - Brno

Masarykova univerzita

 

Az Erasmus+ programról a PTE Támogató Szolgálatán keresztül hallottam. Mivel látássérültként a hasonló lehetőségek korlátozottabbak, örömmel értesültem arról, hogy a PTE Támogató Szolgálatának néhány egyetemmel egy külön együttműködése volt, amely lehetővé tette számomra a mobilitás megvalósítását. Orosz szlavisztika szakon tanulok, így a szláv nyelvek iránti érdeklődésem miatt esett a választásom a Brno-i Masaryk egyetemre, amely szintén részt vett ebben az együttműködésben. A mobilitás során fő célom a nyelvtanulás volt, a nemzetközi környezet kiváló lehetőséget adott az angol, orosz és a cseh nyelv gyakorlására is.

A kiutazást szüleimmel együtt oldottuk meg, mert helyben nehezebb lett volna mindent beszerezni, így még a kiutazás előtt több időnk volt bevásárolni, és autóval mindent el tudtunk vinni. Szerencsére kollégiumban laktam, bár a Brno-i kollégiumok árai sokkal magasabbak voltak, mint vártam, 5100 korona volt havonta. A kollégium árától eltekintve általában az árak az itthoniakhoz hasonlóak voltak. A kollégiumban két ágyas szobát kaptam, így volt egy szobatársam is, illetve tartozott a szobához egy konyha és fürdőszoba. Ebben a kollégiumban nagyobb részt csehek és szlovákok laktak, ez szintén segített a nyelvtanulásban. A mindennapi életvitelben nagyon sokat segített a Masaryk egyetem támogató szolgálata, és a helyi ESN. Az ESN segített többek között a programokra eljutásban is. Brno-ban fejlett a tömegközlekedés, buszon, villamoson és trolibuszon is lehet utazni, és a járatok sűrűn közlekednek, a pedagógiai karig átszállás nélkül el lehetett jutni. A kollégiumokhoz tartozik ebédlő, itt egy külön egyetemi kártyával lehet csak enni, de általában ezt nem használtam, mert az ebédet a pedagógiai karról visszafelé menet vettük meg, így egyszerűbb volt.

A PTE-től eltérően a Masaryk egyetem több különböző rendszert használ az ügyintézésre, amit eleinte nehéz volt megszokni, de az első két hét után ezt is megtanultam. Itt a tanulmányi rendszerben csak a tanulással kapcsolatos eszközök érhetőek el, egy teljesen külön felület van a pénzügyek intézésére, illetve a kollégiumokat és az étkezést egy harmadik rendszerben lehet kezelni.

 A kurzusaim megszervezése nem volt a legjobb, mert az eredeti szakomra nem tudtak felvenni. Orosz tanári szakra vettek fel, ezt tovább bonyolította, hogy a tananyagot más rendszerben osztották tárgyakra, ezért tárgyat nem tudtam befogadtatni. A pécsi kurzusokkal párhuzamosan teljesítettem a kinti egyetemen felvett kurzusaimat is, ez kint 7 kurzust jelentett, így volt összesen 18 kurzusom a félévben. A 7 kinti kurzus közül 4 oroszul, 2 angolul, egy pedig csehül folyt. Az osztályozási rendszerben is nagy eltérések vannak, a számozott jegyeket egyáltalán nem használják. Volt néhány, órarenden kívüli órám a támogató szolgálat munkatársaival is, ezeken új módszerekkel és segédeszközökkel ismerkedtem meg. Nagyon hasznos volt látni, hogy milyen fejlesztéseket és saját maguk által kidolgozott folyamatokat alkalmaznak.

Nagyon tetszett, hogy egyszerre 3 idegen nyelvet tudtam használni és gyakorolni. Bár kiutazás előtt a cseh nyelvvel nem volt sok tapasztalatom, de az orosszal való hasonlóság miatt gyorsan tudtam vele haladni. A tanulás mellett részt vettem az ESN által, és az orosz csoportunk által szervezett programokon is. Ezeken a programokon sokszor találkoztam és beszélgettem helyiekkel, az orosz szakos évfolyamon rajtam kívül talán nem is volt más külföldi, volt aki nem is beszélt angolul, így az egyetemen kívül is volt lehetőségem ismerkedni az emberekkel, a nyelvvel, a kultúrával.

A program jó lehetőséget adott arra is, hogy fejlesszem az önállóságomat idegen, külföldi környezetben. Így számomra a nyelvtanulás, és az önállóság volt a két legfontosabb terület, amiben sokat fejlődtem az elmúlt félévben a programnak köszönhetően. Ugyanezek miatt javasolnám másoknak is, és úgy gondolom, hogy merni kell belevágni, akkor is, ha először túl nehéznek tűnik, mert a problémákra mindig van megoldás.


Bárdosi Viktor- földrajz-történelem és állampolgári ismeretek osztatlan tanári szak, 6. évfolyam

2021/2022 -  Prága

Univerzita Karlova

Az Erasmus+ programról több forrásból is értesültem – az egyetemen több helyen népszerűsítve volt, illetve ismerőseim többen is ajánlották. Magam is rutinos Erasmusos hallgatóként vágtam bele az újabb külföldi félévbe, ugyanis a 2020/21-es tanév őszi szemeszterében már részt vettem egy Erasmuson, Varsóban. Pontosan ugyanazt vártam a prágai szemesztertől, mint a varsóitól – szélesebb látókör, nyelvtudás megszerzése, szakmai szempontból hasznos tudás megszerzése, problémamegoldó képességem fejlődése, minél több külföldi ember megismerése és hogy kilépjek a komfortzónámból. Ezeket szerencsére maradéktalanul tudtam teljesíteni.

Természetes, hogy aki egy ilyen kalandba belevág, az számtalan nehézséggel fog szembesülni. Szállást találni 5 hónapra, felvenni a megfelelő tantárgyakat, elvégezni azt a rengeteg papírmunkát, ami egy Erasmus megkezdéséhez szükséges, beilleszkedni és barátokat szerezni, leküzdeni a honvágyat és túlesni a nehéz pillanatokon - mert azok is vannak, bőven. Szerencsére mindezekkel, rutinos Erasmusosként könnyen meg tudtam birkózni. Szerencsére a kiutazás Prága közelsége miatt semmiféle komplikációval nem járt. 2022. február 8-án reggel, a Nyugati pályaudvarról induló vonattal mentem Prágába. Hét óra után Prágába megérkezve a kollégium megtalálása szerencsére nem okozott gondot. Megérkeztem a szállásra, ami a Hvezda (Csillag) kollégium volt. Nem tudtam, mire számítsak, mivel sosem voltam még kollégista. Az angolul nem túl jól beszélő, de annál segítőkészebb portás segítségével hamar megtaláltam a szobámat, ahol a félév során laktam. Amikor először benyitottam, a Tankcsapda – Ez az a ház c. száma jutott eszembe – „Kevés a luxus, szolid a kényelem…”. A két ággyal, két asztallal, két szekrénnyel és egy hűtővel felszerelt szobám leginkább a nyolcvanas évek hangulatát idézte, a folyosón lévő két konyha és két fürdőszobán pedig közel 80-an osztoztunk. Havonta körülbelül 45.000 Forintnak megfelelő cseh koronába került a lakhatás, amit sokaltam, de a prágai albérletárakhoz viszonyítva teljesen korrekt volt. Gyakorlatilag a kollégium komplett 2. blokkjában csak erasmusos hallgatók voltak elszállásolva. Vannak a kollégiumban egyágyas szobák is, ezek némileg drágábbak. A Hvezda messze van az egyetemtől és a belvárostól, viszont jól kapcsolódik a tömegközlekedéshez – a zöld metró és két főbb villamosvonal segítségével egyszerűen el lehetett jutni a központba. Váratlan költség volt számomra, hogy be kellett szereznem egy cseh sim kártyát korlátlan internettel, mivel a szobámban egyik wifit sem tudtam fogni. Kezdetben nagyon nem szerettem a kollégiumot, de ahogy idővel megismertem a szomszédjaimat, majd az egész folyosót, onnantól kezdve hatalmas élmény volt ott lenni. A kollégium földszintjén lévő bárnak köszönhetően nem volt nehéz megismerkedni a többiekkel

Megérkezésünk után, az orientációs napon meg is ismerkedhettünk a helyi ESN-nel. A félév során sok programot szerveztek számunkra, ezekre viszont én személy szerint csak az első hetekben jártam el (már amire tudtam jelentkezni a szűkös létszámok miatt). A kedvencem ezek közül egy egész napos túra volt, egy Prága melletti sörfőzdébe, ezen a napon sok barátság köttetett. A mentorhálózat jól meg volt szervezve, hónapokkal a kiérkezés előtt lehetett online jelentkezni, ha szerettünk volna egy mentort magunk mellé. Én is jelentkeztem, egy 24 éves török srác lett mellém beosztva, aki évek óta Prágában tanul és sokat segített nekem az első hetekben.

A Károly Egyetem Természettudományi Karán öt földrajzos tárgyat vettem fel, összesen 28 kredit értékben. Kettőt ezek közül vizsgával lehetett teljesíteni, kettőt egy csoportos projektmunkával és egyet egy esszével. Az egyik vizsgával teljesíthető tárgy (Geography of World Economy) talán életem eddigi egyik legnehezebben teljesíthető kurzusa volt. Minden hétre sokat kellett készülni – meghallgatni az előadásokat, elolvasni egy hosszabb tanulmányt az adott óra anyagához kapcsolódóan, erről összefoglalót írni és saját kérdésekkel készülni a diszkusszióra. Nem is a tananyag mennyisége tette ezt nehézzé, hanem az, hogy belejöjjek az angol földrajzos szaknyelvbe. Ekkor jön rá az ember, hogy egy negyven oldalas tanulmányt értően elolvasni, és hétköznapi témákról elbeszélgetni teljesen más szint. A vizsga sem volt egyszerű, száz kérdést kaptunk két óra alatt, de sikeresen teljesítettem a tárgyat és elmondhatom, hogy nagyon hasznos volt.

Egy másik tantárgy, amiről szót ejtenék, projektmunkával lehetett teljesíteni. Ezt azért élveztem, mert a teljesítése nem a PTE-n megszokott, szóbeli vizsgával vagy beadandóval történt. A tárgy a „Urban Social Geography” volt – az erre készült projektünkben a Prágába érkező turisták alkoholfogyasztásának földrajzi aspektusait vizsgáltuk. A legfelemelőbb az volt, hogy az oktatók is lelkesen fogadták, hogy egy ilyen témát választottunk, sokat segítettek abban, hogy a végére egy értékelhető munka jöjjön létre. Jó volt ezen dolgozni, mert változatos volt. Azon kívül, hogy a téma szakirodalmát megismertük és feldolgoztuk, kérdőívekkel gyűjtöttünk adatokat turistáktól, majd térképen ábrázoltuk a kapott eredményeinket.

Magáról a városról is ejtenék néhány szót. Nagyon hasonlít Budapestre, viszont annál sok vonatkozásban jobbnak találtam. Ezek közül legfontosabb, amit megemlítenék a tömegközlekedés. Gyakorlatilag bárhova el lehet jutni metróval vagy villamossal, buszra csak a hajnali hazamenetelek során volt szükséges felszállnom. A tömegközlekedés ára is kedvező, diákok számára a negyedéves bérlet mindössze 300 korona (~4500 forint). Mind a boltok, éttermek, szórakozóhelyek árait jelentősen drágábbnak éreztem a budapestieknél (~20-30%). A korábbi utazási élményeimhez viszonyítva Prágát tisztának találtam és a közbiztonság is jónak mondható. Prága történelmi öröksége és az éjszakai élet rengeteg turistát vonz. Meglepően sok az amerikai, aki egy „eurotúra” keretében ejti útba Prágát és a brit legénybúcsús társaságok is az óváros utcaképének szerves részeivé váltak. Prága nagyon népszerű felsőoktatási központ, több ezer külföldi hallgató tanul itt, és az itt Erasmuson részt vevő diákok számát is rendre 2000 fő felett mérik. A legnépszerűbb szórakozóhelyeken és kocsmában gyakorlatilag csehekkel alig lehet találkozni.

Az étkezést viszonylag olcsón meg tudtam oldani. A kollégiumi közös főzések egy idő után kötelező hétvégi programmá váltak, hétköznaponként pedig az igen változó minőségű ételt kínáló menzát látogattam. Előnye, hogy a város számos pontján megtalálható, volt menza az egyetem és a kollégium mellett is. Diákkedvezménnyel egy menü ára körülbelül 1200 forint volt, de hazudnék, ha azt mondanám, nem hiányzott az itthoni koszt.

A megélhetési költségeket tekintve, a havi 200.000 forintos Campus Mundi ösztöndíjam a költségeim kb. 80%-át fedezte. Mindezt úgy, hogy kollégiumban laktam, viszonylag sokat utaztam és gyakran eljártam szórakozni is. Ha egy albérletben szobát bérletem volna, az viszont a havi ösztöndíjamnak körülbelül háromnegyedét felemésztette volna.

Az újabb Erasmusos kalandba még nagyobb várakozással vágtam bele, mint az elsőbe. A varsói Erasmusom során a koronavírus és az online oktatás jelentősen megnehezítette az életünket, Prágában viszont nem volt kilátásban, hogy bármilyen szigorúbb szabályozást be fognak vezetni. Ez a négy és fél hónap csak megerősítette bennem, hogy az Erasmus a legjobb dolog, ami egy egyetemistával történhet. Akár fél évre, akár egy teljes tanévre mindenképpen érdemes bevállalni. Vannak nehéz pillanatok, de biztos vagyok benne, hogy mindenki úgy gondol vissza az Erasmusára, mint élete legszebb fejezetére. Üzenném azoknak, akik az első Erasmusukra jelentkeznének: vágjatok bele, megéri.


GYTK 

Kárász Dániel - 4-5. évfolyam

2021/2022 - Brno

Masaryk University

Nagyon örülök, hogy részt vettem az Erasmus programban, mivel rengeteg felejthetetlen élményt és új barátot szereztem ez alatt a 2 szemeszter alatt. Szakmailag is sokat fejlődtem, illetve rendkívül hasznos volt betekintést nyernem egy másik, külföldi egyetem működésébe és tanítási módszereibe.

Az Erasmus ösztöndíjról már az egyetem megkezdésekor hallottam hivatalos forrásokból és barátoktól. Eredetileg nem nagyon érdeklődtem a lehetőség iránt, de 2 év Covid-távoktatás után szükségesnek éreztem, hogy egy másik környezetben vágjak neki az újrainduló jelenléti oktatásnak. Erre volt tökéletes az Erasmus és így kerültem Brnoba a Masaryk Egyetemre.

Az egyetlen hátráltató tényező, ami miatt nem voltam biztos, hogy kimegyek, az a tantárgyak elfogadtatása volt. Sajnos mivel én voltam az első diák, aki a mi szakunkról a Masaryk gyógyszerész szakjára ment, nem volt még kidolgozva semmilyen ekvivalencia a két tanterv között. Eléggé hamar be kellett látnom, hogy túlságosan eltérő a két szak tanterve ahhoz, hogy évismétlés nélkül meg tudjam oldani az Erasmust. Végül úgy döntöttem, hogy ennek ellenére belevágok, és ezt a döntést azóta se bántam meg.

Leginkább azt vártam ettől a programtól, hogy megtapasztaljam, milyen egy másik egyetemen tanulni, egy másik kultúrában élni és rengeteg nemzetközi diákkal együtt lenni. Tudtam, hogy csak kevés kreditet tudok hazahozni, így ezeken a szakmai tárgyakon kívül több más olyan tárgyat végeztem el, melyek mindig is érdekeltek, de egyáltalán nem kapcsolódtak a gyógyszerészethez. Kreatív írás, környezetvédelem, falmászás.

Bár nem kifejezett nehézségként éltem meg, de a tantárgyelfogadással és az ösztöndíj adminisztrációjával néha meggyűlt a bajom. Nagy segítség volt ilyenkor az előző kari Erasmus koordinátor, Tomózer Anett, aki mindig rendelkezésre állt, ha volt valami kérdésem. Ezekre a problémákra konkrét megoldás lenne, ha a GYTK teljesen kidolgozná a tantárgyak ekvivalenciáját a lehetséges Erasmus egyetemekkel, illetve egyetemi szinten jobban be lenne mutatva az online learning agreement. Én azért választottam a papír alapú LA-t, mert nem találtam megfelelő információt az online verzió használatáról, és az volt a benyomásom amikor nekem kellett a kiutazást szerveznem, hogy az online felület még nem volt működőképes.

Az utazás nagyon könnyen ment, mivel Brno vonattal csak 4 órányira van Budapesttől. Direkt járat, átszállás nélkül. Ennek köszönhetően kéthavonta egyszer haza tudtam látogatni és több kinti barátomnak is megmutattam Budapesten.

Kint a “Kounicova” kollégiumban laktam, aminek 31 és 30 napos havidíja 4216 CZK/ 4080 CZK volt (mai árfolyamon 67 997 Ft/ 65 799 Ft). Ezt az itthoni kollégiumokhoz képest sokallom, főleg mert a színvonal se volt kiemelkedő. 2 emberes szobák, 2 szobás blokkok, közös zuhanyzó és WC. Csak egy konyha volt egy emeleten, így az kb. 40-50 emberre jutott. Félreértés ne essék, a bútorok rendben voltak, relatíve tiszta volt minden, de ennyi pénzért én többet várnék el.

Összeségében nagyon profinak találtam a Masaryk egyetem színvonalát. Az épületek, laborok felszereltségére nem lehet panasz, minden modern és tökéletesen karban van tartva. Az előadások és szemináriumok interaktivitását és a kötelező projektmunkákat emelném ki, mint ami szerintem nagyban hozzáadott a tananyag elsajátításának megsegítéséhez. Három tárgyat mutatnék be röviden, amelyeket nagyon élveztem és rengeteg szakmai tudást adtak nekem. Az első (ami igazából kettő) a “Pharmaceutical Care I” és “Pharmaceutical Care II”. Ezeken az órákon két félév alatt végigvettük a leggyakoribb páciensekkel kapcsolatos gyógyszertári problémákat, átbeszéltük a lehetséges megoldásokat és a betegekkel folytatott effektív kommunikációra is kitértünk. A második a “Pharmacotherapy and Clinial Pharmacology” volt, melyen kórházi gyógyszerészek adtak elő konkrét kórházi esetekről, alkalmazott gyógyszerekről, adagolásról, praktikákról. Az utolsó a “Cosmetic Products” volt, ami átfogóan bemutatta a kozmetikai termékek felhasználási területeit, komponenseit és azok funkcióit.

Nagyon elégedett voltam a helyi ESN csapattal, rengeteg jó programot szerveztek és mindenről időben értesítettek minket. Legjobban a pár havonta megrendezett különleges bulikat szerettem, úgy mint a hajós buli, a villamos buli, a búcsú bál, stb.

A város számomra tökéletesnek bizonyult az ott töltött időre. 380 ezres lakosságával pont annyival nagyobb Pécshez képest, hogy egy más élményt adjon, de mivel ez is egy diákváros sokszor hasonlóan éreztem magam, mint otthon. A tömegközlekedés nagyon jól ki van építve, folyamatosan mennek a buszok és villamosok, így könnyű bárhova eljutni. A belváros kompakt és gyalog is jól bejárható, így nagyon jókat lehet barangolni. Rengeteg kiváló étterem közül lehet választani, ha az ember be szeretne valahova ülni. Minden egyéb szórakozásra, úgy, mint a mozi, színház, sport, túrázás, éjszakai élet stb. is bőven van lehetőség, nehéz volt unatkozni Brnoban.

A havi kiadásom átlagosan 14 000 CZK volt, amit a kiküldött ösztöndíj nagyrészt lefedett, de így is mindig kicsit ki kellett egészítenem a megtakarításaimból.

Extrovertált természetemből adódóan számomra az emberek voltak a legnagyobb élmény. Imádtam azt a nemzetközi környezetet, amibe az Erasmus alatt csöppentem. Azt a sok érdekes, jófej, nemzetközi diákot, akikkel rengeteget beszélgettünk, programoztunk, buliztunk, és akik közül többen még most is tartjuk a kapcsolatot és tervezünk újra találkozni.

Mindenkinek teljes szívvel tudom ajánlani az Erasmust, még akkor is, ha emiatt ki kell hagynia egy vagy két szemesztert. Az a rengeteg élmény, barátság, kaland szerintem minden esetben fölülírja az emiatt bepótolandó féléveket. Ez volt életem egyik legjobb éve és visszatekintve nagyon sajnáltam volna, ha ezt kihagyom.

u.i.: Annyira megtetszett nekem az Erasmus, hogy úgy döntöttem belépek a pécsi ESN csapatba. Ha augusztusban sikerül a jelentkezésem, akkor megpróbálom majd én is minél jobb élménnyé tenni a külföldi diákoknak a nálunk töltött időt.


KTK

Varga Zsófia - Turizmus vendéglátás szak 3. évfolyam

2021/2022 őszi félév - Plzen

West Bohemia University

Hol hallottál az Erasmus + programról?

Középiskolában már hallottam, hogy a PTE-ről lehet Erasmusra menni, már akkor foglalkoztatott a gondolat és eldöntöttem, hogy részt szeretnék venni egyetemi tanulmányaim alatt egy ilyen kalandban. A megfelelő pillanat még két évet váratott magára, melyet a koronavírus is meghosszabított. De 2021 tavaszán beadtam a pályázatomat, majd pár hónappal később óriási örömmel fogadtam, hogy az őszi félévet Plzenben a West Bohemia Egyetemen tölthetem.

Mit vártál tőle?

Azok a gondolatok jutottak eszembe, amik ilyenkor mindenki fejében megjelennek: új nemzetközi barátokat fogok szerezni, gyakorlom és fejlesztem az angol nyelv tudásomat, új helyeket fedezek fel és persze önállóbb leszek. Kicsit féltem belevágni, egyedül egy idegen országban, de tudtam, ha most nem megyek, egész életemben bántam volna a kihagyott lehetőséget. (Most visszagondolva, ezt tényleg kár lett volna kihagyni! )

Utazás

Plzenbe szeptemberben szüleim költöztettek ki autóval, majd februárban ők is jöttek értem. Viszonylag nem nagy távolság, és így összekötöttük egy családi kirándulással.  Az 5 hónap alatt egyszer mentem haza, karácsonyra. Oda- és visszafelé is a Regiojet busz- és vonatjáratait használtam, olcsó és gyors közlekedési eszközök, én nagyon ajánlom őket.

Milyen nehézségekkel kellett szembenézned? Hogy küzdötted le őket?

Miután megérkeztem a kollégiumba azzal a problémával szembesültem, hogy a portások nem beszélnek angolul, én meg nem beszélek csehül. A kommunikáció, velük a teljes ott tartózkodásom alatt nehézkes volt, de ha valami fontosat kellett megbeszéljek velük, mindig a mentorom segítségét kértem, aki készségesen fordított közöttünk. A honvágy nem volt probléma, mert a családommal, barátaimmal rendszeresen tartottam a kapcsolatot és karácsonyra is haza tudtam jönni. (Inkább hazajövetel után az őszi féléves vizsgák pótlása volt stresszes, mert közben a tavaszi félév már elkezdődött itthon és órákat is kellett látogatni. )

Szállás

Plzenben nagyon sok szállás közül lehet választani. Ezek többsége kollégium, melyek állapota enyhén szólva leharcolt, de élhető, a havi díj kollégiumoknál 2500-3000 korona (37500-45000 Ft) között mozog. Míg a jóval színvonalasabb Unicity, mely inkább egy albérletre hasonlít 6000 korona/hónap.  (90 000 Ft/hónap). Én nem akartam ennyit fizetni, ezt a pénzt inkább utazásra költöttem ezért a Baarova utcai kollégiumban laktam, ami közel volt a karomhoz és a Billa (helyi Coop)  is nagyon közel volt, a városközpontba 10 perc alatt villamossal be lehetett jutni. Van olyan kollégium, ahol a konyha a folyosón van (mint a miénkben), de drasztikusabb esetben még saját fürdő se tartozott a szobához és koedukált fürdőben kellett zuhanyozni. Én szerencsére nem ide kerültem, de néhány ismerősöm megtapasztalhatta ezt a csodát. Sajnos sehol nem írják, hogy ezek a kolik ennyire régiek és felszereletlenek, így amikor választani kellett hova menjek, teljesen zsákbamacska volt. A kollégiumban cseh és Erasmusos diákok egyaránt laknak, először egy magyar szobatársam volt de ő az előbbi állapotokat látva a második napon úgy döntött fizet inkább többet és megy az Unicitybe lakni, utána  egy nagyon kedves cseh lány volt a szobatársam.  

Fogadó intézmény, tanulmányok

A tanítás szeptember közepén kezdődőtt és a szorgalmi időszak december 22-én ért véget. 5 tárgyat vettem fel, melyek közül a legérdekesebb a cseh nyelv alapjai volt, ebből szóbeli és írásbeli vizsgát is tettem. 3 tárgyam volt angol nyelven, melyek megértése nem okozott nehézséget, egy német nyelvű kurzust is felvettem, hogy ezt a nyelvet is gyakoroljam. Az oktatás nagyon gyakorlatias, félév közben nincsenek ZH-k, se feleletek, beadandók. A West Bohemia Egyetem elég modern, a termek jól felszereltek, európai színvonalúak. Az egyetem területén konditerem és menza is van, így mindig tudtam friss, cseh ételeket olcsón enni. (egy menü levessel 800 Ft volt)  Az oktatókkal nagyon meg voltam elégedve, mindenki érthetően beszélt angolul és nagyon segítőkészek voltak. Januárban mikor az ünnepek után visszamentem, nagyon kevés vizsgám volt hátra, a nagy részét már decemberben a szorgalmi időszak utolsó hetében teljesíteni lehetett és nem kellett megszakadni a tanulásban, ez tényleg nem arról szól.  A cseh hallgatókkal való kapcsolatom változatos volt, ahol csoportmunka volt vagy több Erasmusos volt az adott órán, ott nyitottabbak voltak, de volt olyan kurzus is ahol csak egy cseh lánnyal tudtam jó kapcsolatot kialakítani, a többiek zárkózottak voltak és én voltam az egyedüli külföldi azon az órán. De az angolul vagy éppen németül való kommunikálással nem volt gond, könnyen megértettük egymást a cseh diákokkal.

Erasmusos élet (pl.: programok, helyi ESN, mentorhálózat)

Kiutazásom előtt igényeltem mentort, ő egy cseh diák, aki szabadidejében segít az Erasmusoknak. Nagyon szerencsés voltam, mert a legaktívabb mentorral lettem jó barátságban, ő nagyon sok programot szervezett nekünk. Többször voltunk túrázni, lézerharcon, Jump Arénában, Brnoban jártunk az ő szervezése által és még síelni is mentünk együtt. Ilyenkor mindig jó lehetőség nyílt új embereket megismerni, én személy szerint nagyon élveztem ezeket a túrákat. Idővel kialakult a saját baráti társaságom, akikkel még több helyre utaztunk együtt. Én elsősorban Csehországot szerettem volna felfedezni mert a környező országokban már jártam, így inkább a cseh városokat, Karlovy Varyt, Cesky Krumlovot, Kutna Horát, Brnot és Olomoucot látogattam meg, de pár külföldi túrán is részt vettem, voltam Nürnbergben, Krakkóban és Bécsben. Az ESN jelenleg nagy átalakuláson megy át, így ők nem nagyon szerveztek programokat nekünk. Nagyon sok nemzetiséget megismertem, Plzenben főleg spanyol, francia és török hallgatók voltak, de jött két fiú Mexikóból és két lány Tajwanból is.  Összesen 5 magyar volt kint, de velük nem nagyon tartottam a kapcsolatot. Érdekes módon egy lengyel lány lett a blokktársam, akivel rögtön jó barátságot kötöttem és onnantól kezdve elválaszthatlanok lettünk, tehát sehova se kellett egyedül menjek, aminek nagyon örültem. A mondás is így tartja „lengyel, magyar két jó barát”, mellesleg nagyon sok kulturális hasonlóságra is leltünk, melyeket nem is sejtettünk előtte.

A város (pl.: helyi közlekedés, étkezés, szórakozási lehetőségek)

Plzen Csehország 4. legnagyobb városa, mely nekem tökéletes volt. Én falusi vagyok, így nem tudtam volna elképzelni magam Prágában vagy Brnoban, így esett a választásom Plzenre meg képek alapján  és előzetes google keresés után szimpatikusnak tűnt a város és az egyetem. Plzen közlekedési hálózata nagyon jó, a villamosvonalak a város nagy részét behálózzák és az a legegyszerűbb közlekedési eszköz. Tényleg egyemistaváros, rengeteg szórakozóhely és étterem, kávézó található, melyek nagy része a központban van. Van pláza, mozi, 3 színház, Laser Arena, Jump Arena, jéghoki pálya, fürdő, park és még egy nagy tó is van a város közelében.  Látnivalók tekintetében inkább a Főtér és a Pilsner Urquell sörfőzde a fő vonzerő. A legjobb mégis a város elhelyezkedése, egy órányira van Prágától, ahonnan az egész ország könnyen megközelíthető. Helyi közlekedésnek a villamost használtuk mindig, nagyobb távolságok megtételére viszont a vonat a legjobb megoldás. Meglepően olcsón 29 koronáért (435 Ft) lehet eljutni Plzenből Prágába, a vonatok tiszták, gyorsak és nagyon kényelmesek.

Megélhetési költségek

Az egyememtől kapott ösztöndíj nem  volt elég a teljes mobilitásra, de nem sokat kellett hozzápótoljak, ez attól függ mennyit utazik az ember. Csehország árai hasonlóak Magyarországéhoz, kivéve a fentebb említett közlekedési költségeket, melyek olcsóbbak és a kollégiumot, mely jóval drágább a pécsi kollégiumokhoz képest (színvonalban pedig jóval rosszabb). Ami nagyon tetszett, hogy rengeteg magyar terméket találtam, borok, szalámik, Mogyi termékek, persze karácsony után én is vittem ki Túró Rudit és egyéb magyar édességeket kóstolónak, na meg egy üveg pálinka mindig volt nálam.

Mi volt a legjobb az Erasmusban? Mit adott neked a program?

A fentebb említett alapelvárásaim meg is valósultak, de az Erasmus sokkal több ennél. Tényleg igaz a mondás: „Once Erasmus, always Erasmus”. Féltem tőle, hogy nehéz lesz önállóan, egyedül boldogulni és napi 24 órát angolul beszélni, de talán ez a kihívás tetszett a legjobban. Úgy érzem, fejlődött az angolom, így már nem félek a rám váró szakmai nyelvvizsgától sem.  Nagyon örülök, hogy részt vettem benne mert örökre szóló barátságok kötődtek. Nekem leginkább tajwani, mexikói és lengyel barátaim lettek, akikkel most is tartom a kapcsolatot. Érdekes volt ennyi különböző kultúrát megismerni és felfedezni a hasonlóságokat vagy éppen furcsaságokat. A csehek például nemzeti ételüknek tekintik a gulyást, lángost és kürtöskalácsot, melyek mind magyar ételek, viszont sok cseh ezt nem is tudja, hogy azok bizony nem „tradicionális cseh ételek”, ahogy ők mondják. A vizsla szót arra használják ha nagyon vékony valaki, a gulyást pedig ha valami nagyon keszekusza.

Miért ajánlanád másoknak?

Mert egész életre szóló felejthetelen élmény, Csehország viszonylag közel van, megfizethető, az egyetemi oktatás nagyon jó, Plzen nincs messze a fővárostól és az ország sok apró kincset rejt. Az Erasmus alatt nem kell olyan sokat tanulni, így remek alkalom utazni, ezért is nagyon ajánlom, én gyönyörű cseh városokat látogattam meg.  De nem is a hely inkább az emberek, akiket megismertem tették ilyen különlegessé az élményt.

Remélem a beszámolóm meghozta a kedveteket, hogy Plzenben töltsetek egy félévet mert higgyétek el megéri!

varga.jpg


MK

Madari Kinga - Tervezőgrafika V. évfolyam

2022/2023 - Brno

FAVU

Az Erasmus+ programról már gimnáziumban is hallottam, akkor is remek lehetőségnek tartottam. Még egy OKJ-s képzésem alatt is eljutottam egy három hetes Erasmus+ programra, akkor Bécsbe, most pedig egyetem alatt Brnoba. A legtöbbet a tájékoztatón tudtam meg róla, de szájhagyomány útján is terjedtek információk, továbbá sokat olvastam róla az interneten.

Az egyetemi éveket eléggé keresztbe vágta a koronavírus, korábban szerettem volna Erasmusra menni, de nem volt lehetőségem vagy féltem, hogy újra felcsapja a fejét és hazaküldenének, ezért ötödévesen döntöttem úgy, hogy kimegyek. A papírmunkától nagyon féltem, de végül viszonylag könnyen leküzdhető akadálynak bizonyult, sokat segítettek benne a mentoraink.

Én Brnoba vonattal utaztam, össz-vissz 4 órát vett igénybe és a biciklimet is magammal tudtam vinni, ami nagyon hasznosnak bizonyult, igaz, azért kellett tömegközlekedésre bérletet váltanom, mert a kollégium elég messze volt az egyetemtől és a tél nagyon korán jelentkezett és sokkal hidegebb is volt, mint Pécsen szokott lenni.

Kollégiumban laktam, aminek havi díja 90.000 forint körül volt, kicsit sokalltam, de még az olcsóbbak közül való volt és elméletileg a legjobb a városban ezen az áron. Két ember lakott egy szobában, amihez saját fürdő és konyha tartozott, volt minden emelet két cigiző és közös tanulószoba. Nekem a nyolcadik emeleten volt a szobám, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a városra. Éjjel-nappal volt portaszolgálat, a négy portásból egy egész kedves is volt, és egy másik pedig beszélt angolul. Volt ott kisbolt a kollégium aljában, elvileg valahol biciklitároló is, de senki nem tudta hol. Mosási lehetőség csak karácsony után volt, mert 800 diákra 5 mosógép jutott, ezért esélytelen volt bejutni, de néhány villamos megállóval arrébb találtam egy mosodát, ahol hasonló áron meg tudtam oldani.

Az egyetem, ahova a jártam a Brno University of Technology, Faculty of Fine Arts nevű intézmény volt, (innentől röviden FAVU), azon belül is a Graphic Design Studio 2 nevű csoportba soroltak. A másik grafikus csoportban volt két Erasmusos, az enyémben én voltam egyedül. Sajnos nehezen ment a kommunikáció velük, nem mindig akartak angolul beszélni, volt, hogy 8 órát ültem ott a cseh beszélgetéseket hallgatva. Csapatmunkára voltunk felkérve, de sajnos ez felbomlott, pont a kommunikáció hiánya miatt. Egy nagyobb féléves projektet kaptunk, azt hétről-hétre lekonzultátuk, majd megvalósítás után prezentáltuk egy négytagú zsűri előtt. Egyéb órákat is fel tudtam venni, így jelentkeztem fotográfiára, szitázásra, feminista kurzusra stb.  is. Továbbá a Fotography Studio-ba két másik egyetemről érkezett magyar hallgató is járt, így gyakran beültem velük az ő óráikra az enyémek helyett, mert ott rendesen, angolul folyt a kommunikáció.

A költségeket tekintve én jól jártam, nem a legdrágább országban voltam, de előtte nyáron azért felhalmoztam egy alaptőkét. Volt pénzem a kollégiumra, új ruhákra, tömegközlekedésre, szórakozásra, sőt még Berlinbe is elutaztam pár napra, továbbá jártam Pozsonyban, Prágában, Olomucban stb. A végén a kollégiummal adódott egy félreértésünk, de szerencsére az sem vitt csődbe.

Legjobban talán azt szeretem, hogy végre merek gátlások nélkül angolul beszélni, bátrabban állok neki utazásoknak, nem félek a külvilágtól. Sok mindent és mindenkit megismertem, rájöttem milyen a saját dinamikám, el tudom helyezni magam a nagyvilágban. Nem mondom, hogy rengeteg új barátom lett, de sok embert megismertem és többükkel tartom a kapcsolatot, van, akivel egészen más országokban tervezünk találkozni és együtt utazgatni. Nem csak csehekkel, hanem más Erasmusos, egyéb országból érkező emberrel összehozott a sors, főleg spanyolok, görögök és olaszok voltak, akikkel szót értettünk és összebarátkoztunk.

Abszolút ajánlom mindenkinek, ha pihenésre vágyik, azért, ha pedig kihívások kellenek az életébe, akkor azért, ugyanis Erasmuson mindkettőre lehetőség van. A fogadó egyetemek általában nem terhelik túl a cserediákokat, de ha erre igény van, akkor megadják.

madari.png

 


TTK

Pongrácz Ádám - Programtervező informatikus

2021/2022 tavaszi félév - Brno

Masaryk University (Faculty of Informatics)

Erasmus + Én =

A kezdetek…

Gimnáziumba jártam, mikor először hallottam az Erasmus+ programról. Akkoriban még igencsak távolinak (és nem utolsó sorban bonyolultnak) tűnt elmenni egy ilyen mobilitásra, kellett néhány év, hogy megérjen ez a gondolat. Mikor egyetemre jöttem 2018-ban, akkor kezdtem el komolyabban gondolkodni erről a lehetőségről, ebben egyik jó barátom győzködése nagy szerepet játszott.
Az egyetemen, tanulmányaid elején (nyilván) előrébb van a prioritási listán a tárgyak teljesítése, ezért még egy darabig talonban volt az utazás, ugyanis fél évet erre dedikálni nem kis idő.
2022-re voltam abban az élethelyzetben, hogy fél évet rá tudtam szánni és életem egyik legjobb döntése volt!

Az Erasmustól az angol nyelv tanulását és kapcsolati hálózatom kibővítését, Csehországtól jó söröket, családias légkört, buli lehetőségeket, a Masaryk egyetemtől pedig nevéhez hű, színvonalas oktatást vártam. Nem volt olyan terület, amiben csalódtam volna, bár hozzá teszem, nagyjából tudtam mire kell számítanom.

Indulás!

Képtelenség egy ilyen hosszú utazásra jól felkészülni. Valaki arra esküszik, hogy a kis házikedvencétől kezdve a hűtőszekrényig mindent el kell vinni és akkor nem lesz baj. Én nem ezen emberek táborát erősítem. Mikor Londonba utaztam bátyámmal egy hétre, egy hasitasi méretű táskával egyenlő térben tökéletesen elfértünk, de ott ugye más volt a helyzet.
Most mégiscsak fél évre kellett összepakolni azonban a hiedelmekkel ellentétben még sok is volt az egy bőrönd számomra. Persze lehetett volna még minden féle ruhát, konyhai eszközt, aggregátort és hasonlóan hasznos dolgot bedobni a táskába, de én jobban szeretem, ha marad szabad kezem utazás közben.
Brno belvárosa és Budapest Nyugati Pályaudvara között 4 óra távolság van vonattal. Meglehetősen kényelmes távolság, főleg, ha RegioJet vonattal utazunk (ingyen kávé és nagyon komfortos ülések, ráadásul ISIC kártyával olcsóbb, mint a MÁV).
Nem voltak nagy tervezési nehézségek az utazás megszervezése során: Elvonatozunk a Nyugatiba, felszállunk a vonatra, az pedig elvisz Brnoba. Ennyi. Onnan fél óra séta volt a kollégium (Kounicova koli). A becsekkolás és a beköltözés is mind flottul ment, bár a kolifoglalás Neptunhoz hasonló sebességgel működött, így nem tudtam egy szobába kerülni a szaktársammal első körben, csak másfél – 2 hétre rá.

Masaryk University – Faculty of Informatics és ESN

Életem legjobb tanárával, Daniellel ott találkoztam. Ő volt a Graphic Design és Typography kurzusnak az oktatója. 16 éve ebben dolgozik és végtelenül jó meglátásai mellett fantasztikusan adta át tudását.
Azonban (mint mindenhol) ott is előfordultak olyan tanárok, akiknél volt, hogy azt se tudtuk milyen nyelven beszél éppen, már amikor hallottuk a hangját. De mindent összevetve nem volt probléma egyik kurzussal sem.

A kollégiumi árak meglehetősen húzósak voltak, átszámítva 60 és 70 ezer forint között volt az a koli, ahol én voltam. Annak függvényében változtak az árak, hogy az adott hónapban hány nap volt. A belvárostól kb. 20-30 percre helyezkedett el, jól fel volt szerelve és még terasza is volt. 2-en voltunk egy szobában, blokkonként összesen 4-en. Csak a fürdőszobán osztoztunk.
A mobilitás elején szívtam a fogam rendesen, hogy milyen drága a koli, viszont amint megtudtam, hogy mások ugyanilyen áron, fele olyan jót se kaptak, befejeztem a panaszkodást.
De a kollégium igazából csak arra volt jó, hogy aludni járjunk oda, vagy házit, beadandót írni, mert annyi esemény volt, hogy tényleg csak akkor voltunk egyedül, hogyha egyedül akartunk lenni.

A 3 kedvenc eseményem, amit az ESN szervezett az International Students Ball, a Tram Party és a (Space)Ship party volt.
A bálon mindenki talpig fessben ropta a táncot, új barátságok köttettek, megpörgettük a csinosabbnál csinosabb hölgyeket és adogattuk körbe a lapos üveget, ahogy az illik egy ilyen jeles eseményen.
A Tram Party az az, aminek hallatszik: mozgó villamosban egy kijelölt útvonalon keresztül átbuliztuk az éjszakát, talán még a hajnalt is. Egy DJ volt a villamos közepén, aki tulajdonképpen hullámoztatta a heringeket (mert olyannyira nem volt hely, hogy nem sok híja volt, hogy egy nagy, masszív testté olvadjunk össze, aminek saját gravitációs tere és légköre van).
A (Space)Ship Party pedig két összekapcsolt, (szintén mozgásban lévő) hajón történt, ahol táncoltunk, ittunk, beszélgettünk és gyönyörködtünk az éjjeli tájban.
Emellett voltak még kisebb kaliberű események, mint a 2 hetente ismétlődő Guitar Jamek és Karaoke Partyk, kiállítások, kvízek, international dinner-ek. Azok is jó alternatívák voltak, ha szocializálódni akartunk.

Közlekedés

A város tökéletesen bejárható volt tömegközlekedéssel és nem utolsó sorban olcsó. 5 korona, azaz kb. 75 forint volt villamossal utazni diákként, ha 15 percnél kevesebb időt töltöttél a villamoson. Ráadásul a fizetés úgy nézett ki, hogy egyszerűen csak lecsippantottad a bankkártyád felszálláskor és leszálláskor.

Szumma

Ami azt illeti, borzasztóan sok minden történt a mobilitáson és leírva nem is lehet igazán átadni, hogy mennyi mindent adott nekem az, hogy fél évet más országban töltöttem. Barátokat, önállóságot, nyelv gyakorlást, fantasztikus tanárokat és még sok más.

Azonban legfontosabb dolog, amit hoztam magammal, hogy más nyelven is megismerhettem önmagam. Ez egy olyan tapasztalat, amit itthon egyszerűen nem lehet átélni, ezért szívből ajánlom a kalandra vágyóknak. :)

pongracz.png


Szakmai gyakorlat

KTK

Navreczki Fanni Bianka - Business Administration and Management (BABA), III. évfolyam

2022/23/1 - Prága

Ascari s.r.o

Mielőtt még elkezdtem volna felsőfokú tanulmányaimat, édesanyám már számtalanszor emlegette az egyetemi évek szépségét, illetve, hogy egyetemistaként számos lehetőség biztosított számomra, hogy fejlesszem magam, kiaknázhassam a tudásomat és az angol nyelvet aktívan használjam a mindennapokban. Ezek a történetek egyike közé tartozik az Erasmus+ programmal való megismerkedésem, melyről személyes tapasztalataimat megelőzően is csupán csak pozitív véleményt hallottam. Természetesen az egyetem falain belül több tárgyam során szó esett a programról, illetve pár szaktársam személyes élménye által is több információt szerezhettem erről a lehetőségről.Introvertált személyiségként csupán bíztam abban, hogy pár új baráttal gazdagodhatok a mobilitás végére. A fő szempont számomra mégis az volt, hogy irodai, üzleti környezetben alkalmazhassam a nyelvtudásomat, hiszen a tanulmányaim angol nyelven való teljesítése csupán ízelítőként szolgált. Emellett szerettem volna megismerkedni egy másik kultúrával, kíváncsi voltam miként zajlanak itt a mindennapok, milyen a munkamorál, de főleg miként állnak a helyi lakosok és a cég munkatársai egy külföldi érkezéséhez.Számomra az elsődleges és alapvető nehézség, ami a 3 hónap nagyjából minden napján kiütközött, az a honvágy volt. A mobilitást megelőzően nem volt még hasonló utazásban, tapasztalatban részem, melynek során huzamosabb időt távol töltenék a családomtól, illetve azoktól, akiket ismerek. Ez azonban egy teljesen normális és érthető érzés volt, így nem is különösen befolyásolta a Csehországban eltöltött gyakorlatom minőségét, élvezhetőségét. Folyamatosan tartottam a kapcsolatot a családommal, illetve az itt megismert embereknek köszönhetően nem érezte magát egyedül az ember.

Ami azonban ennél jóval fontosabb és meghatározóbb tényező volt, az az angol nyelvtudás hiánya, vagy ennek csupán nagyon alapszintű tudása. Az első 10 napomat Ostrava-ban töltöttem betanítás keretében, mely egy Pécshez hasonló kisváros. Itt nem is ért olyan meglepetésként, hogy kevesen beszélik az angolt, azonban ez a Prágában töltött fennmaradó idő során sem változott. Ennek köszönhetően cseh alapkifejezések tudásával gazdagodtam, illetve a kollégáimnak köszönhetően is ragadt rám pár, a mindennapokban is hasznos szó. Ennek tudatában ezért azt tudom tanácsolni, hogyha valakinek Csehországba való kiutazással kapcsolatos ambíciói vannak, abban az esetben érdemes alapvető kifejezéseket elsajátítani az utazás előtt, melyek az itt töltött napok során hasznukra válhatnak.Édesapámnak hála az utazásomat autó segítségével valósítottam meg Ostrava-ba, mely egy körülbelül 8-9 órás utat jelent. A 10 nap leteltével az Ostrava-Prága távot vonattal tettem meg, mely 3 és fél óra volt. A vonat, amellyel utaztam tiszta volt, csendes, rendezett és a kis késést leszámítva semmi panaszom nem lehetett. Ami negatívumnak említhető esetleg, az a vonatjegy ára volt. Körülbelül 8000-9000 forint összköltséget jelentett, mivel a bőröndöm mérete miatt külön poggyászdíjat kellett fizetnem, illetve nemzetközi diákigazolvány hiányában felnőttjegy vásárlása volt csupán lehetséges.A párommal közösen béreltünk egy lakást, mely Prága 5. kerületében, Zbraslav-ban található. Mivel a városközpontban dolgoztam, így ez a lakás külvárosinak bizonyult. Tulajdonképpen egy családi ház emeletén voltunk, ahova külön bejárást, kulcsot biztosított a szállásadó. Egy négytagú családnál szálltunk meg, akik még az általuk rendezett születésnapra is meghívást biztosítottak. Rendkívül közvetlen, segítőkész embereket ismerhettünk meg a személyükben. A szállásunk havi szinten 730 eurót jelentett, mely így fejenként 315 euró volt. Prágában, főleg a városközpont területén és a környező kerületekben igen költséges a szállás, illetve mivel a közlekedés széleskörű és gyorsan megtehetően a távok, így célszerűbb nem a városközpontban szállást foglalni.Az Ascari s.r.o egy 2008-ban alapított, Csehországban rendkívül ismert toborzási cég, amely a HR mellett egyéb projektek megvalósításával is foglalkozik. Az itt teljesített munka során különböző projektekbe voltunk gyakornokként bevonva, különböző témakörben. Az általam leginkább preferált, a HR területén lehetőségem nyílt elsajátítani az interjúztatás fortélyait, illetve betekintést nyerhettem a toborzás folyamataiba. A cégnek köszönhetően a nekem leginkább szimpatikus és kedvező területen folytatott projektek munkáiban vehettem részt, nyitottak és érdeklődők voltak a preferenciáinkkal kapcsolatban. Számukra elsődleges szempontnak számított, hogy minél széleskörűbb tudás megszerzésével térhessünk haza, és segítségünkre voltak a nehézségeink esetén.

Ezzel kapcsolatban tulajdonképpen csak annyit mondhatok, hogy a korombeli gyakornokok a cégnél szintén Erasmus keretein belül dolgoztak, és az összebarátkozásnak hála több közös program emlékével gazdagodtam, mint az együtt töltött születésnapok, a közös

“Az ezer tornyú város”, avagy Prága beceneve. Ez önmagában leírja mennyi látványosságot tartogat az ideutazók számára a város. Szinte mindennap új “ékszerdobozra” bukkanhat az ember, mindig van mit megnézni, ami új, ismeretlen. A fiatalok számára véleményem szerint tökéletes úticél, tele van élettel, emberekkel, programokkal és látnivalókkal.

A cseh specialitások mellett számos különböző kultúra ételei kostólhatók a városban, kedvezve azoknak, akiket nem nyert meg magának a knédli. A városközpontban főként szinte mindenhol, ahova pillantunk üzlet van, de emellett történelmi látványosságban sincs hiány. Ami a közlekedést illeti, a tömegközlekedés minden lehetséges módja megtalálható. Én a munkahelyemhez vezető utat busszal, illetve villamossal tettem meg (körülbelül 40-45 perc alatt). Mindkét esetben azt mondhatom, hogy tiszták, pontosan érkeznek, és biztonságosak. Persze az embertömeg alapvető jellemző, azonban a város minden pontjára igen gyakran járnak ezek a tömegközlekedési eszközök, hétvégén is, így ez nem jelent különösebb gondot. Érdemes azonban nemzetközi diákigazolványt igényelni, mivel jóval kedvezőbb a havi bérlet ára, amely minden tömegközlekedési eszközre érvényes, és online applikációban is elérhető, használható.Összességében úgy gondolom, a magyar árakhoz képest az itteni élet kissé drágábbnak bizonyult. A megélhetés azonban több szemponttól is függ. Az én esetemben az ösztöndíjjal való gazdálkodásban segített, hogy nagyobb boltokban (Lidl, Billa, Albert) vásároltam, és azokon a napokon, amikor dolgoztam, a lakásban elkészített ebédet hoztam magammal, mivel az éttermekben való napi szintű fogyasztás nem költséghatékony. A szállás is nagyobb költséget jelent havi szinten, azonban ezt is könnyen “meglehet úszni”, ha csak szobát bérel az ember, vagy egy ismerősével közösen bérel lakást. Mint említettem a közlekedés, főként diákigazolvánnyal nagyon kedvező, így érdemes ezt figyelembe venni a pénzmegtakarítás érdekében.

Számomra az Erasmus az önállósodásom egy fontos mérföldkövét képezte. Rengeteg dolgot tanultam, főként a saját lábamon megállni, és egyedül megbirkózni a nehézségekkel. Hálás vagyok az itt szerzett barátaimért, akik a mindennapokat tették izgalmassá a munkám során. Emellett örülök, hogy kipróbálhattam magam az egyetemen tanultakhoz kapcsolódó területeken, és betekintést nyerhettem abba, hogy hogyan is működik mindez a gyakorlatban. Az angol tudásom napi szintű használata a szintentartás és fejlesztés kiváló eszköze volt, amely magabiztosságot adott ahhoz, hogy a későbbiekben is bátran használjam.A kezdeti szavaimhoz visszatérve, úgy gondolom, hogy az Erasmus valóban egy életre szóló élmény, amit valaki csak akkor ért meg igazán, ha kipróbálja. Nemzetközi környezetben dolgozni, illetve külföldön tölteni a szakmai gyakorlatomat számomra egy meghatározó karrierkezdés volt, ami úgy gondolom húzóerő lesz a későbbi munkáim során is. Minden a mobilitás alatt felmerülő nehézség elfelejtődik, eltörpül az élmény mellett, amit összességében biztosít az Erasmus. A saját bőrömön tapasztaltak alapján bátran mondhatom, hogy hatalmas bátorságot igényel az Erasmuson, a kiutazáson való részvétel. Mégis a “díj” felbecsülhetetlen és örökértékű.

fanni.jpg


MIK

Name: Oluboyo Grace Oluwaseyi -  OTM in Architecture

2022/2023 - Prague

edit! architects

I found about the Erasmus+ program on the MIK website and then attended the Faculty Information Day meeting where the details of the program were introduced to me. I got to listen to a presentation from a student who was on Erasmus in Spain, and how it was a wonderful experience. Since I was in my last semester and was exploring different options plans for after graduation, I was very interested. Several of my friends had gone on Erasmus during our studies and also had great experiences, so when I discovered I could go on Erasmus as a graduate intern, I considered it a really good option. In my search for which country I wanted to go to, I came across the edit! architects website and really liked the location of their projects and how their designs fit so well into beautiful environments. This piqued my interest in coming to the Czech Republic.

As a fresh graduate, I was expecting to witness and experience the typical life of an architect and see the workflow of different types and scales of real projects. I was hoping to become proficient in several new softwares. I also wanted to visit several interesting sites around the Czech Republic as well as make new friends and understand Czech culture. Moving to Prague was a little bit challenging as finding an apartment was extremely difficult. I, however, received a lot of help from the receiving organization in terms of links and places to search for one. I had to move around a little bit before settling down, but in the end, luckily I found a room in a nice apartment with nice flatmates. Accommodation in Prague is generally more expensive than in Pécs. My monthly rent including utilities was around 12,000 crown/ 500 euros. The receiving institution is really excellent and professional. Everyone in the office was lively and friendly, and spoke English so I had the chance to connect with everyone.

As an intern at edit! architects, I had been responsible for assisting architects in the several phases of a variety of projects including renovated interiors, apartments, offices and exhibition spaces featuring glass and ceramic pieces. My typical day varied quite a bit depending on the task I was working on, but I had a good mix of working on several softwares as well as a few site visits.

One of my last tasks included making simplified 3D Sketchup models of unique glass and ceramic pieces for an exhibition, which was quite interesting. I also participated in modelling the exhibition space as well as creating plans and sections. My other office tasks included making detailed 3D models on Sketchup, creating 2D documentation on Autocad and Adobe Illustrator from sketches as well as helping prepare client presentations. I had the opportunity to learn new softwares and practice my graphic skills. I also had the opportunity to work with people from several other countries.

One highlight of my internship was a team building trip to Berlin. The entire office spent a weekend in Berlin where we got to see beautiful facades. We walked around the city and took a lot of photos as well as had a team dinner. Because it was my first time in Berlin, I also had a chance to tour iconic sites in the city with the other Erasmus+ interns. There were three other intern and we got to spend a lot of time together and explore the city which was a wonderful experience.

I had heard from friends who’d visited Prague that the architecture there feels like a

fairytale, especially in the Old Town. I can confirm that it is beautiful. I really enjoyed seeing architecture from different eras and times in history. I always find going to places that were so important in past really fascinating, especially when they are well preserved, so exploring Prague was perfect for me. I also really enjoyed walking around the city, either beside row houses or in a park near the river. In the past 6 months, I learned a lot about Czech and Vietnamese culture as there is a huge Vietnamese population here. I also picked up a few Czech words. I enjoyed Czech cuisine, especially Svíčková na smetane and really loved Vietnamese cuisine.

Transportation cost 550 crown/ 25 euros for the monthly pass which allows you to travel on the bus, metro and tram in Prague zone 0 which is all I needed. A student monthly pass cost 130 crown/ 6 euros but an ISIC (International Student Identity Card) is required. On average, groceries, essential and eating out cost me around 3500 crown/150 euros a month.

The best part of my stay in Prague was definitely the people I met. Everyone was so nice and open and supportive. I would definitely recommend the Erasmus+ program to other students because experiencing another culture, networking and going out of your comfort zone is always worth it. It can also be a great start to your career!

olu.jpg